Egy város meséje – képeken keresztül

Salgótarján létrejöttének, és átalakulásának rövid története szerepet kapott már a blogon, amely város főleg 1950 után változott jelentősen, miután egy kormányzati döntés értelmében Nógrád megye székhelyévé vált. Az ötvenes években leginkább a Vásártéren folytak építkezések, hogy a lakásínséget enyhítsék, majd a hatvanas években a központra is sor került. Ugyan Salgótarján nem büszkélkedhet barokk vagy klasszicista városközponttal, ugyanakkor egyedülálló módon modernista centrummal rendelkezik, amely leginkább az említett évtized megvalósított terveinek volt köszönhető. Az átalakulást pedig honnan máshonnan, mint a város közepéről lehetett a legjobban dokumentálni: kiváló fotóhelyszínt biztosított a Karancs Szálló, amelynek erkélyeiről, tetejéről számos fénykép készült, és került azóta fel a FORTEPAN archívumára a salgótarjáni építkezésekről.

 

A hotel önmagában is részét képezte az új városképnek: a tervezésre Jánossy György és Hrecska József lett felkérve, a kivitelezés 1960-ban kezdődött meg, és 1964-ben már át is adták a 80 ágyas szállodát. Ezalatt már gőzerővel folyt a Főtér kialakítása, valamint a Szrogh József által tervezett József Attila Művelődési Háznak (vagyis a Józsinak) az építése. Később felépültek a tér szélén az első panelházak, végül a Finta Józsefhez köthető Pécskő üzletház zárta le az évtized végére a terület átalakulását.

Kilátás 1966-ban a Karancs Szálló tetőteraszáról: épül a megyei hírlap későbbi székháza, és még áll a régi buszpályaudvar. A lakberendezési áruháznak és a Garzonházaknak nyoma sincs (Fortepan 111392/Bauer Sándor)

 

A Karancs Szálló vendégei a déli oldalról ráláthattak a Főtér építési munkálataira (Fortepan 111391/Bauer Sándor)
A hotel északi oldaláról 1966-ban még ez a látkép fogadta a vendégeket: a házakat később lebontották az építkezések miatt, de a temető egy részét ma a Madách Imre Gimnázium foglalja el (Fortepan 5483/Gyöngyi)

A Főtér kiépítése után a városközpont további átalakuláson ment keresztül: a környék földszintes házai eltűntek, a helyüket a Pécskő, később a Kistarján úton is panelházak vették át, a belemert hegyoldalban pedig felépült a Bolyai János Gimnázium, vele szemben pedig a Jurij Gagarinról elnevezett általános iskola. A Főtérnél a 21-es út másik oldalán átépítetésre került a főposta épülete, a vasút új töltést és megállóhelyet kapott, a régi helyén pedig felhúzták a Pavilonsor üzleteit.

Ismét egy északra néző kép a Karancsból: 1967-ben már látszik a bal oldalon a kórház épülete a távolban (Fortepan 31172/Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ)
1967-ben még állt a régi városközponti vasútállomás, a posta, valamint a Fegyvert fogó munkás szobránál fordultak a távolsági buszok (Fortepan 31174/Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ)
1967-ben már állt a József Attila Művelődési Ház, épültek a panelházak, de a Főtér egy részén még házak voltak (Fortepan 31175/Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ)
Egy évvel később a látogatók már előrehaladott állapotban lévő épületeket láthattak szobáik erkélyéről (Fortepan 31128/Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ)

A hetvenes években tovább folytatódott a városközpont átalakulása: megépült az új távolsági és helyközi buszpályaudvar (amely helyén 2005-2006 között szinte az alapoktól egy újabbat húztak fel). Megépült az Apolló mozi, a város magasházai, a Garzonházak (az egyik tizennyolc a másik tizenöt emeletes), valamint felismerhetetlenné vált az ikonikus 1956 októberi kép helyszíne, az Erzsébet tér is, ahol a szovjet emlékművet ledöntötték.

1973-ban már működött a Kissomlyó úton a Magyar Géza tervezte épületben a Bolyai János Gimnázium (Fortepan 84967/Erdei Katalin)
1982-re szinte teljesen átalakult a hatvanas évekhez képest a városközpont – csak az ötvenes években emelt Állami, majd Centrum Áruház maradt a helyén (Fortepan 94114/Schuller Judit)
Hosszú záridős esti felvétel a városközpontról (Fortepan 6693/Magyar Rendőr)

A város a nyolcvanas években is tovább fejlődött: az úgynevezett Nyugati Városrész (amely az előző képeken a vasút túloldalán látszik) épült ki az új lakóházaival és a Balassi Bálint Megyei Könyvtárral. 1976 augusztusától ÉVI (Élelmiszer, Vegyiáru, Iparcikk) áruházban is lehetett vásárolni, valamint új épületet kapott a Madách Imre Gimnázium. Ekkor már épült az új városháza a mozi mögött, amely lassan átvette a régi épülettől a szerepét. Salgótarján belsejének átalakítása – szimbolikus módon mondhatni – 1988-ban a régi városháza felrobbantásával ért véget.

 

A borítóképen a bejegyzés „főszereplője,” a Karancs Szálló látszik – zárásként pedig egy 1964-es videó a frissen megnyitott hotellel:

 


Az NTF Történész Műhely ingyenesen teszi mindenki számára elérhetővé tudományos eredményeit, ingyenesen bocsátja rendelkezésre ismeretterjesztő cikkeit. A szerkesztés, tördelés és a honlap fenntartása azonban nekünk is pénzbe kerül, kérjük, adományával támogassa ügyünket, hogy a jövőben is elérhetővé tegyük cikkeinket olvasóink számára. Szíves támogatásukat Patreon oldalunkon (link) várjuk.


Felhasznált irodalom:

A Lechner Központ összefoglalója a Magyar Gézával lezajlott beszélgetésről

Nógrádi Népújság, 1962. augusztus 4.

Nógrád, 1965. június 10.

Nógrád, 1965. augusztus 4.

Nógrád, 1972. február 2.

Nógrád, 1976. augusztus 19.

Facebook Kommentek