Oszmán faluhódoltatás a 17. századi királyi Magyarországon, és a hódító levelek tipológiája

Illik Péter

Az oszmánok folyamatosan hódoltattak falvakat a magyar végvárrendszer mögött, hiszen az nem volt „hermetikusan” lezárt fal, amelyen ne lehetett volna áthatolni.1 A faluhódoltatás és a hódoltsági peremvidék kiterjesztésének fő eszköze természetesen a falusiak megfenyegetése vagy megrablása volt.2 Ezután a „megpuhított” falu már egyezkedésre kényszerült: általában a falubíró és esküdtei mentek tárgyalni a szpáhival (török földbirtokos). A török adók megfizetése viszonylagos védelmet biztosított a falusiaknak, de egyrészt nem mentesítette őket az emelkedő adók terhe alól, másrészt gyakran bújtatott adókat is kellett fizetniük, például az oszmánok falusiakat raboltak el, akiket társaiknak kellett pénzért kiváltaniuk.

A faluhódoltató levelek írása általános jelenség, itt mégis egy konkrét „mikro” példát vettem górcső alá, azon keresztül felvázoltam a faluhódoltatás menetét: számos fenyegető levél maradt fenn Vas megyéből, amelyek a mindennapi élet szerves részét képezték, és az állandó fenyegetettség érzését bizonyítják. Ezek közül választottam ki azokat, amelyeknek különlegessége, hogy egy egységben maradtak fenn 1641-ből:

„Az bégek és agák az minemő hütleveleket küldöttenek a falubéli bíráknak és polgároknak. […]”:3

Ezeket a leveleket a fenyegetés erőssége szerint a következő típusokba lehet sorolni: (A) a fenyegetés viszonylag „szelíd” vagy csak felszólító jellegű, (B) erős, (C) a szpáhi „pozitívan” próbál motiválni, illetve (D) nem klasszikus értelemben vett fenyegető levéltípus.

A. Szelíd fenyegetés vagy felszólítás:

1. „Ti kik vagytok kováczenti4 bírók és polgárok, hogy én Ibrahim aga azt parancsolom tinektek, hogy mindjárast bejüjjetek az levelem láttán, mert az én jobbágyim vagytok, hütömre, emberségemre, három vagy négy öregember tíz nap alatt végezzenek velem, szépen végezek velek. Ki mellett megmaradhassanak, ismét békével bocsátlak benneteket, de ha bé nem jüttök, lássátok, én semminek az oka ne legyek. […] P. S.5 […] ha tíz napig be nem jüttök, csak egy nap elmúljék benne, ne jüjjetek, ti tudjátok.”

2. „Ti kik vagytok vadiánczi6 bírák és polgárok […] hogy szali iszpája, hogy én meg nyertelek titeket törvénnyel, hanem mindjárat az szali7 polgárokkal együtt jöjjetek be […] immár azután [amikor bejöttök] mást ne keressetek, csak egy embert. [szali iszpaját]”

3. „Ti kik vagytok salamonczi8 bírák és polgárok […] jobbágyaim vagytok ezután pucznicziakkal, levelet küldöttem, az én erős török hitemre be jüjjetek […] ha be nem jüttök, tik tudjátok, az mi esik rajtatok, magatoknak tulajdonítsátok. […] Ameth alajbég”

4. „Csak azt akarom teneked tudásodra adnom, te kereszturi régi fületlen bíró […] jöjjön közületek négy vagy öt öregember, szépen végezek veletek […] oly szépen visszabocsátlak benneteket. […] Kanisán lakozó Ahmet aga”9

5. „Én, Kanisán lakozó Mehmeth aga […] ti kik vagytok pucniczi10 bírák, polgárok […] jövő vásárnap Kanisán nálam legyetek, békességgel ha akartok lenni, […] tülem semmi bántása nem lészen. […] P. S. Négy akó bort hozzatok!”

6. „Ti kik vagytok torkoczi11 bírák és bírák [!], polgárok, azt akarom tudástokra adnom, az kanisai alajbég tinektek örökös uratok, Hoszu falunak12, Kutasnak,13 Szent Mártonnak,14 Márton falúanak15 örök ura […] mindjárat bejüjjetek én hozzám, mert az előbbeni uratok, ki volt Czalok Haszan aga, megholt […] ti veletek minden jót végezek, ha be nem jöttök, lássátok azután ha mi kárt vallotok, ti tudjátok […]”

7. „Mi, Veli bék [bég], az hatalmas török császárnak janicsár bégje Székes feiervárban, ti kisbörsönyi,16 kis úgy nagy köczköi,17 kapolnai,18 miskei,19 kapolnai, dömöki,20 sitkei,21 hőgyészi,22 sarkányi,23 magosi24 bírák és polgárok, mivel császár dolgát nem szolgáltok […] három-három forintot hozzatok […]”

A levelek „virtuális” stilisztikai valósága összevethető a mögötte álló realitásokkal: Szalamonczról 3 embert elhurcoltak a hódolás előtt,25 Hosszúfalut még 1626-ban rabolták meg Kéthellyel, Kisfaluddal, Talapatakával és Háromházzal együtt, 172 falusit vittek el. Kis- és Nagyköcsköt, mindkét Kápolnát, Miskét, Sitkét és Hőgyészt megrabolták az oszmánok, az első négy falut ráadásul igen komolyan,26 bár a rajtaütések 1641 után történtek. Tehát a szelíden felszólított falvak valóban rövid időre jól jártak, illetve török földesuruk valamennyi türelmet tanúsíthatott irántuk.

Török hódoltság
A három részre szakadt Magyarország

B. Erős fenyegetés:

1. „Kanisán lakozó Hurmis aga, hagyom, parancsolom tinektek ti borosocziak27 […] levelem láttán, hogy mindjárast bejöjjetek, sulincziakkal28 együtt, mert ha nem jüttök, lássátok, azt nem mondhatjátok, hogy tudástokra nem adtam, szintén, mint az sulincziakkal, miképpen elhozatlak, én is úgy cselekszem veletek, hanem a sulincziakkal jüjjetek be, két vagy három öregembert küldjetek, szépen megalkuszom veletek, ismeg békével bocsájtlak benneteket. […]”

2. „Ti Goriczi29 bírák, polgárok, régtül fogvást tudjátok, győzhetetlen török császárnak utána én vagyok uratok, másnak semmi köze, igazsága nincsen hozzátok, nekem könnyebb dolgom, minden reátok török ütéseken küldök földúlván megraboltatni, mert reátok izentem, fületek mellől bocsájtjátok, szegények, kárvallástoknak nem örülök, jobb is az dolog [ha bejöttök megegyezni], úgy kárt nem vallotok. Minekokáért […] jüjjetek be hozzám […] Ha penig nem volna szándékotok jünni, az én hütlevelemet nekem, mint ezt, küldjétek haza. Itten világ előtt legyetek az oka, ha valami esik rajtatok. […] Kanisán lakozó gyalogok fő agája, Ibrahim aga.”30

3. „Ti kik vagytok poczinczi31 bírák, polgárok […] ha fejeteket szeretitek, különben ne merjetek cselekedni, mihelt mostani levelemet látjátok, jó vastag [szénás] szekeret, szekér mellett hat gyalogot küldjetek […] Memhet aga”

4. „Ti kik vagytok sulinczi bírák, polgárok, hagyom, parancsolom tinéktek, hogy az jelen való levelem látván mindjárast bejüjjetek, az kezesek az rabnak sarcát mindjárast behozzák […] immár ennyi időtül fogván még csak be sem akartok jűni, hanem fejeteket […] szeretitek, mindjárast be jűjetek […] Ahmet alajbég”

5. „Ti kik vagytok vidunczi32 bírák és polgárok, hagyom, parancsolom tinéktek, hogy […] mindjárat bejüjjetek, mert Ahmet aga jobbágyi vagytok, annak adtak benneteket, senki írásának ne higyjetek, mert Ahmet aga az örökös uratok, ebben egyebet ne cselekedjetek, ha fejeteket szeretitek, mert kárát valljátok. […] Kanisán lakozó öreg Haszan aga.”

6. „Ti kik vagytok pesznároczi33 bírák és polgárok, hogy […] mindjárast bejüjjetek […] az summátokat meghozzátok, a kivel tartoztok, ebben egyebet ne cselekedjetek, ha fejeteket tisztességteken szeretitek, mert bizony kárát valljátok […]Ahmet alaj bég.”

7. „Ti kik vagytok szent mártoni bírák és polgárok, […] Czalok Haszan aga halála után rám szállottatok […] mindjárast Comárban Sanko Boldisarhoz gyüjjetek be […] bántástok nem lészen […] ha jó szóval akartok jűni, jóval jó, holott nem másképpenis kell jünnötök, de nehezebb lészen, mikor magatokat, feleségteket, gyermekteket, marhátokat prédára vetik és elrabolják, ha magatoknak kárt nem kívántok tisztességgel jüjjetek […] nagy Köczkiektül34 is szóval izentünk […] mert addig békével ott nem laktok, míg be nem jöttök! […]”

Itt is van lehetőség a levelek „verbális erőszaktevése” mögé pillantani: Sulinczot még a hódolása előtt – vélhetőleg annak kikényszerítése céljából – megtámadták, 38 falusit elvittek, kettőt megöltek. Goricáról 1640-ben szintén elvittek nyolc falubélit. Vidonczról ugyancsak valamikor az 1640-es meghódolása előtt 44 embert hurcoltak el és ötöt levágtak.35 Ezek a falvak bizonyára jól értették a levelekben előtűnő frázist:

„Egyebet ne cselekedjetek, ha fejeteket szeretitek, mert kárát valljátok!”

“A prédikátor is rabbá lett” – Arcanum Digitális Tudománytár

C. Pozitív motiválás:

1. „Mi kanisai Amhet alajbég […] az elmúlt időkben adtam volt úri hütlevelemet moránczi36 jobbágyimnak, hogy jönnének Kanisára hozzám, végezzenek velem.37 […] fogadom nékiek az én úri erős török hütömre, ha jó szófogadók lesznek, én is jó oltalmazó urok leszek. Ennek bizonyságára szokott pecsétemmel erősítem levelemet. […]”

2. „Ti kovaczocziak,38 amint fogadásom és végezésem veletek, hogy Szent György napban gyöjjetek moczkocziakkal39 és kustánocziakkal40 szekérrel és hozzatok ajándékot, és minden jót végezzetek velem, senkitül ne féljetek és senki nem bánt titeket. […] Ibrahim aga”

3. „Ti kik vagytok kováczonczi41 falubéli polgárok […] ilyen személy polgárokat küldtetek, úgymint Densán Jánost, Matuz Ambrust, az idei császár adóját megadták, ím békével hazabocsájtottam őket, ennek utána semmit ne féljetek. […] Ha szómat fogadjátok, megoltalmazlak. […] Kanisán lakozó gyalog aga, Ibrahim aga.”

4. „Ti kik vagytok genavlai42 polgárok, bírák […] mindjárast bejüjjetek szekérrel együtt gyalog emberek az több szomszéd faluról el ne maradjanak […] ajándékul vajat, egyet-mást, summát […] meghozzátok, ebben egyebet ne cselekedjetek, hiszen senki nem bánt titeket […] Én kalauz Ahmetnek öccse Mehmet.”

Az azonosított falvak közül a jelenlegi adatok szerint ezeket a falvakat nem érte támadás, így lehet, hogy valóban gördülékenyen ment az adózás, illetve szpáhijuk ténylegesen inkább „oltalmazó uruk” volt, vagy egyszerűen nem látta szükségét, hogy megrabolja őket.

Kanizsa várának rekonstrukciója

D. Kinyilvánítás:

A fenti hódoltató levelek szerkezete a következő: a szpáhi felszólítja a megnevezett falut, hogy képviselői menjenek be hozzá megegyezni az adóról, vagy fizessék be hátralékukat. Ezután jön (vagy jöhet) a fenyegetés, ha nem teszik, illetve a bántatlanság ígérete, ha rendesen fizetnek. Emellett feltűnik egy másik típusú tényközlő, „kinyilvánító” levél is:

„Kanisai végházban lakozó egész lovas, gyalog agák adjuk tudására mindeneknek, az kinek illik, hogy [például] sulincziak az török császárnak fejet hajtottak […] erős török hitünkre fogadjuk, senkitül, azon lovas, gyalog törököktül bántások nem lészen, sem magoknak, feleségeknek, gyermekeknek, marhájoknak, házaikban békével lakhatnak, erdőn, mezőn békével járhatnak, Kanisára szabadon bejöhetnek. […]”43

Hogy megtartották-e ígéretüket, azt nem tudni, de az biztosan kiderül a levélből, mi várt azokra, akik nem hajtottak fejet a törököknek.


1 A cikk Illik Péter: Minden nap háború c. kötete (Bp., 2013. 29–33.) alapján készült.

2 A faluhódoltatás módszereiről írt, illetve az általam közölt teljes hódoltató „levélcsoport” Batthyány-levéltárban lévő részét adta közre J. Újváry Zsuzsanna: „Csak az nevét viseljük az békességnek…” Oszmán hódoltatás és hódító levelek a Dunántúlon a XVII. században. In: Mindennapi élet a török árnyékában. Kora újkori társadalom- és életmódtörténet. (Khronosz I.) Szerk.: J. Újváry Zsuzsanna. Szerk. közrem.: Ifj. Bertényi Iván. Piliscsaba, 2008. 15–35.

3 MNL OL Transylvanica A 98 12. fasciculus, 264. recto–268. verso. A fenyegetések szempontjából releváns szövegrészleteket modernizálva, a nyelvi sajátosságokat és a nevek eredeti alakját megtartva közlöm. A jellegzetesen „cz” névvégződésű falvak Vas megyei, vindus (vend) falvak. Fényes Elek Geographiai szótára még „cz”-vel adja meg őket (én is így írtam) de ma csak „c”-vel szerepelnek. A hódoltató levelekhez csatoltak egy Vas megyei kártételi „töredékjegyzéket”. (271. recto–272. verso)

4 Ismeretlen, vélhetőleg Vas megyében.

5 Utóirat.

6 Ismeretlen, vélhetőleg Vas megyében.

7 Ismeretlen, vélhetőleg Vas megyében.

8 Szalamoncz, falu Vas megyében.

9 Ezt a levelet teljes terjedelmében leközölte: J. Újváry: „Csak az nevét viseljük az békességnek…”… i. m. 33.

10 Pucnicz, falu Vas megyében.

11 Torkocs, falu Vas megyében.

12 Hosszúfalu, falu Vas megyében.

13 Kutos, falu Vas megyében.

14 Szentmárton, falu Vas megyében.

15 Mártonfalva, falu Vas megyében.

16 Kisbörzsöny, Veszprém megyében.

17 Kis- és Nagyköcsk, falvak Vas megyében.

18 Két Kápolna nevű település is volt Vas megyében.

19 Miske, falu Vas megyében.

20 Dömölk, falu Vas megyében.

21 Sitke, falu Vas megyében.

22 Hőgyész, falu Vas megyében.

23 Sárkány néven több település is szerepel, de nem Vas megyében.

24 Ismeretlen falu.

25 Illik Péter: Török dúlás a Dunántúlon. Budapest, [é. n.] 132.

26 Legújabban: J. Újváry Zsuzsanna: „Mint bárányok a farkasok közt…” In: Tíz éves a Történelemtudományi Doktori Iskola. (Khronosz III.) Szerk.: Fröhlich Ida. Piliscsaba, 2011. 89–105.

27 Ismeretlen, vélhetőleg Vas megyében.

28 Sulincz, falu Vas megyében.

29 Goricza, falu Vas megyében.

30 Ezt a levelet teljes terjedelmében leközölte: J. Újváry Zs.: „Csak az nevét viseljük az békességnek…”… i. m. 32.

31 Ismeretlen, vélhetőleg Vas megyében.

32 Vidoncz, falu Vas megyében.

33 Pecsnarócz, falu Vas megyében.

34 Nagyköcsk, falu Vas megyében.

35 Vö.: Illik P.: Török dúlás… i. m. 132., 135.

36 Morácz, falu Vas megyében Iváncz melett.

37 Egyezzenek meg az adójukról.

38 Kovacsócz, falu Vas megyében.

39 Mocskóc, falu Vas megyében.

40 Kustanócz, falu Vas megyében.

41 Ismeretlen, vélhetőleg Vas megyében.

42 Ismeretlen, vélhetőleg Vas megyében.

43 MNL OL Transylvanica A 98 8. doboz, 791. fol. verso.

A nyitóképen Kanizsa vára XVII. századi metszeten

Facebook Kommentek

További írásaink