„Schellenberg még csak 32 éves volt” – az Anthropoid-hadműveletről szóló legújabb film beharangozóiról

A furcsa cím egy személyes élményt takar. Még 2011-ben, az Anthropoid-hadműveletről írt BA-s szakdolgozatomhoz kerestem anyagokat, amikor egy ki tudja ki által, és milyen címmel írt könyv akadt a kezembe Reinhard Heydrichről. A mű nem feltétlen új információival, hanem tárgyiatlanságával és rossz fordításával okozott számos vidám percet számomra, és azon ismerőseimnek, akiknek felolvastam néhány furcsa részletet. Ehhez kapcsolódik a cím első része is: Reinhard Heydrich temetésével kapcsolatban a szerző teljesen fölöslegesen, kontextus nélkül megjegyezte, hogy Walter Schellenberg, Heydrich kvázi utóda csupán 32 éves volt, amikor a protektorhelyettes meghalt. Nos, az Anthropoid-hadműveletről Budapesten forgatott film interneten fellelhető magyar nyelvű beharangozói számos ehhez hasonló, döcögő megfogalmazással lettek publikálva.

Nem arról van természetesen szó, hogy valaki egy ajánló megírásához beleássa magát a hadművelet történetébe, azonban egyes fogalmak, szófordulatok igencsak pontatlanul lettek leírva a kérdéses cikkekben. Jelen írás sem kívánja a merényletet bemutatni, csupán a felületesen megfogalmazott mondatoknál mutat rá arra, hogy milyen hibákat követtek el a beharangozók szerzői.

A filmben Jason Clarke alakítja Heydrichet – Forrás: 24.hu

A hamarosan bemutatandó, Cédric Jimenez által jegyzett HHhH – Himmler agyát Heydrichnek hívják című film kapcsán Reinhard Heydrich rövid bemutatásaként a 24.hu megjegyzi, hogyHitler jobbkezevolt a Cseh-Morva Protektorátus protektorhelyetteseként is ismert vezető. Ugyan Hitler egyik lehetséges utódaként tartották számon Heydrichet, akit titkosszolgálati tevékenysége miatt a berlini vezetői holdudvar valóban veszélyes embernek tartott (az általa létrehozott Salon Kittyben sok titkot kifecseghettek a megfáradt vendégek), ezért is lélegeztek fel többen, amikor Prágába vezényelték. A film címe takarja a pontosabb epithetont, mivel az SS vezetőjének, Heinrich Himmlernek volt inkább a munkatársa Reinhard Heydrich.

Amivel inkább lehet vitatkozni, az Heydrich „le-SS katonázása.” Kétségtelen, hogy az SS tagja volt, azonban inkább onnan lehet ismert, hogy a Sicherheitsdients (SD), vagyis az NSDAP titkosszolgálatának létrehozója, vezetője volt, valamint később a német nyelv hosszú szavakhoz való vonzódásáról is számot adó Reichsicherheitshauptamt (RSHA) nevű belbiztonsági csúcsszerv első embereként működött. Sőt, talán már az Interpol nem büszke rá, de a nemzetközi rendőrszervezet elnöki székében is ülhetett 1940-1942 között. Emellett vezette a Gestapot 1934-1939 között, és a wannsee-i konferencián elhangzott beszéde, felvázolt terve miatt az Endlösung atyjaként is említik. Ezért azSS katonamegnevezés még Heydrich esetében is degradáló (és akkor nem kezdünk el szőrözni azon, hogy a Waffen-SS kötelékében nem, de a haditengerészetnél és a légierőnél bizony szolgált Heydrich). Azt pedig talán az előző két bekezdés után sem kell mondani, hogy a Filmtekercs.hu  és a hvg.hu miért lő bakot akkor, amikor az SS vezetőjének titulálja Heydrichet.

Visszatérve a 24.hu írásához: rögtön a következő mondatban is van egy súlyos tévedés: még elnézhető, hogycseh emigráns kormányrólesik szó, mivel mondhatni egy-két „díszszlovákon” kívül (nem megsértve Štefan Osuskýt, Ján Lichnert és Rudolf Viestet) ez valóban egy csehekből álló komité volt a csehszlovák-eszme mögött. Sokkal nagyobb probléma, hogy Edvard Benešt mint miniszterelnököt nevezi meg a szerző. Beneš 1921-1922 között valóban vezette a csehszlovák kabinetet, és valóban vezetője volt a csehszlovák emigrációnak; azonban elnökként volt jelen Londonban, a kormányfői posztot pedig Ján Šrámek töltötte be.

Az Indexen megjelent ajánló kiemeli, hogy a „magyar szinkronos előzetes szerint inkább a Heydrich házaspárra fókuszál, arra, hogy lett náci a felesége, Lina hatására Reinhard Heydrichből.” Amennyiben valóban ilyen dramaturgiát követ a film, az kissé történelmietlenné teszi a mozit, mivel nem feltétlenül Lina Heydrich volt az, aki Heydrichből nácit kreált, bár az is kétségtelen, hogy ő is szimpatizált az NSDAP-val, valamint az ő egyik ismerőse mutatta be Himmlernek az SD későbbi vezetőjét. Terjedelmi okok miatt a bejegyzés nem sorolja fel, hogy Heydrichnek milyen indíttatásai voltak, amelyek a nácikhoz vezették, de annyit érdemes leszögezni, hogy nem „egybites módon,” a felesége miatt lépett be a pártba.

Az Origo beharangozója Heydrich előtörténetét valamivel tárgyilagosabban mutatja be, azonban magáról a merényletről, mint a „2. világháború egyik kevésbé ismert epizódjaként” ír a portál. Magyarországon talán valóban nem került a címoldalakra sem akkor, sem később az Anthropoid-hadművelet, valamint a megtorlás korszaka (amit csehül Heydrichiádának neveznek), azonban ha más nem is, a Lidice elleni büntetőakció hatalmas sajtót kapott a második világháború folyamán. Azt nem is említve, hogy Heydrich volt a legmagasabb rangú náci vezető, aki merénylet áldozata lett, ezért „kevésbé ismert epizódként” hivatkozni az ellene elkövetett támadásra, olyan, mintha Fenyő János meggyilkolását „egy újságos lelövésének” aposztrofálnánk.

Az Origo a film egyik csúcsjelenetének nevezi, hogy „egy templom belsejében keverednek tűzharcba a német katonákkal az ellenállók.” Az eléggé általánosító leírás valójában arra utal, hogy a Heydrich elleni merényletet elkövető ejtőernyősök, és más szabotázsakciók elkövetésére a Protektorátusba ledobott társaik a prágai Borromeo Szt. Károly templom pincéjében rejtőztek, ahol az ellenük folyó hajtóvadászat során egy árulás következtében rajtuk ütöttek, és szó szerint az utolsó töltényig harcoltak.

A Bakáts téri templom nem kifejezetten emlékeztet a Borromeo Szt. Károly – mai nevén Cirill és Metód templomra – Forrás: Wikimedia Commons

Magával a filmmel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy volt már, amikor Prágát Budapest helyettesítette: a Suszter, szabó, baka, kém moziváltozatáért az eredeti történetet át is írták (és azt lehet mondani, hogy jól sikerült a csere). Most csak „prágásították” a magyar fővárost. Épp ezért kicsit sántít, hogy a sík Bakáts téri templom játssza a Borromeo Szt. Károly templomot, amely a Moldva felé lejtő folyóparton helyezkedik el (de legalább mindkettővel szemben van egy-egy söröző a való életben). Jó ötletnek nevezhető viszont az előzetes alapján, hogy a VIII. kerületben forgatták a merényletről szóló jelenetet, mivel Prága Libeň nevű városrésze emlékeztet a Józsefváros egyes részeire, csak sokkal dombosabb. A merénylet helyszínét száz százalékosan Budapesten éppen ezért nem igazán lehet rekonstruálni, mivel a budai vonalak kivételével a villamosok nem kapaszkodnak fel nagyon kaptatókra, mint ahol a merénylet történt (nota bene: az eredeti helyszínen sem lehetne tökéletesen leforgatni a jelenetet, mivel alaposan megváltozott az a kanyar, ahol Heydrichre rálőttek).

A merénylet konkrét helyszíne sem feltétlen emlékeztet a Magdolna-negyedre -Forrás: Idnes.cz

Ha pedig már villamos – erre pedig a tömegközlekedés-mániások fogják a figyelmet felhívni – arra érdemes lett volna ügyelni, hogy Prágában piros-fehér festésű járművek közlekednek, szemben a budapesti sárgával, márpedig az előzetesben is lehet látni, hogy sárga villamosról szállnak le a szereplők az Orczy téren. A Nyugati-pályaudvarra befutó vonat elején ábrázolt V-betű szintén okos húzás volt a stábtól, mivel a németek a háború számukra kedvező alakulású szakaszában ugyanúgy használták a szimbólumot, mint a szövetségesek, igaz 424-es mozdonya a Csehszlovákiának csak 1945 után lett, a Reichsbahn pedig nem rendszeresítette a típust – de nyilván egy filmforgatáshoz hiteles gőzmozdonyt nehéz szerezni, és még a büdzsét is nagyon megterhelte volna.

Facebook Kommentek

További írásaink