Akinek Jackie Kennedy küldetett menyasszonyi ruhát – Halottlátó a szocialista időszakban

Tóth Eszter Zsófia

A szocialista időszakban a halottlátás tűrt tevékenység volt, néprajzi elemzés tárgya lehetett. Azonban az állami ateista propagandával, a vallás háttérbe szorulásával az embereknek még inkább szükségük volt, az élet olyan fordulópontjainál is, mint a hozzátartozó halála. A halottlátóhoz járás része a gyász rituáléjának is. A hozzátartozók megnyugvást, az elhunyt utolsó üzenetét, vitás kérdéseik lezárását várják a halottlátótól. A szocialista állam beavatkozását egy putnoki asszony esetében a halottlátás jövedelmének megadóztatása jelentette. Fontos, hogy a halottlátás tudománya egyházi támogatást nem élvezett: Ne forduljatok halottlátókhoz, ne keressétek fel a jósokat, mert beszennyezitek magatokat.” (Leviták Könyve, 19.fej.) A halottlátás során alkalmazott keresztény szimbólumok (kép, gyertya) egyrészt erősítették a halottlátás legitimációját, másrészt az, hogy a látóasszony imádkozásra buzdította híveit, ezt a település plébánosa is hasznos hatásnak tekinthette.

A szocialista időszak ateista állami propagandájában nem volt helye alternatív világnézeteknek, így az állam képviselői nem nézték jó szemmel, ha valaki jóshoz vagy halottlátóhoz fordult életének nehéz, válságos időszakában. Annyira nem, hogy pártfegyelmi ügy – kizárás a pártból – is lehetett abból, ha egy párttag jósnőhoz látogatott elAzonban a népi hagyományok továbbéltek. Munkásnő interjúalanyaim is meséltek olyan történeteket, hogyan mentek el halottlátóhoz, hogy megbékélhessen a lelkük a szeretett személy halála után. A történetet ugyanolyan fordulatokkal meséltek el, ahogyan azt Kunt Ernő leírta Az utolsó átváltozás című kötetében, mindezt 10 emeletes panelházak konyháiban.

„Amikor az édesanyámat ápoltam, elhatároztam, elmegyek egy látóasszonyhoz, olyanhoz, aki tud a halottakkal kapcsolatot teremteni. Telefonon kellett bejelentkezni. Elmentem. És ő mondta, hogy egy férfi akar velem beszélni. Ez az édesapám volt. Nem tudta ez az asszony, hogy ki vagyok, de jól elmondta a körülményeket, hogy én most egy súlyos beteget ápolok. Utána mondta, hogy jön még egy asszony, az is velem akar beszélni. Gondolkoztam, hogy ki lehet. A látóasszony azt mondta, hogy ez az asszony nagyon sokat bántott engem életében, és most nem tud nyugodni addig, amíg én meg nem bocsátok neki. És akkor rájöttem, hogy ez az anyósom lehet. Utána el is mentem a sírjához, és vittem neki virágot.”

A halottlátó a Magyar Néprajzi Lexikon (1979, 2 kötet, F-Ka) definíciója szerint:

: 1. a magyar —népi hitvilág olyan —természetfeletti erejű személye (férfi vagy nő), aki az elhunytakkal érintkezni tud, vagy felőlük hírt hoz, néha segítségükkel gyógyít, vagy az időben távoliakról is tájékoztat (pl. hol az eltűnt állat, mikor jön meg a messzi földön levő hozzátartozó).(…) kapcsolatos legelterjedtebb hiedelmek: Tudománya lehet „Isten rendelése”, ami már a születéskor megmutatkozik, mert jellel (pl. foggal) születik. Serdülő korában „látomások” gyötrik: természetfeletti lények jelennek meg és felszólítják, legyen A kiválasztott ellenáll, ezért betegeskedni kezd. Betegsége azzal végződik, hogy bizonyos időre „meghal”, tetszhalott lesz. Amikor így fekszik, akkor lelke elhagyja és a másvilágon jár. Lelkét ott valamilyen természetfeletti lény vezeti, az ágyon fekvő élettelen test ezalatt gyakran vért verítékezik. Hogy mi történt vele, amíg lelke a túlvilágon járt, nem árulhatja el. A rendszerint három napig tartó tetszhalottszerű állapot a legkiválóbb halottlátóknál még kétszer megismétlődik.(…)”

A szocialista időszakbeli halottlátók közül jól dokumentált a putnoki látóasszony története, mivel Moldován Domokos filmet is készített róla (Keleti Józsefné Vécsei Jolán). A putnoki asszony halottlátását tűrték a hatóságok, olyannyira, hogy a tanács végrehajtó osztálya adót is kivetett rá, amit halottlátó tevékenységéből származó jövedelem alapján kellett fizetnie.

A film alapján kiderül, hogy nehéz sorsa volt, gyakorlatilag ő tartotta el a családját. Láthajtuk halottlátó tevékenysége közben is. A filmből kiderül az is, maga Jolán mesél róla, hogy első házassága bántalmazó kapcsolat volt. A férje alkoholista volt, 49 éves korától nem dolgozott, otthagyta a bányát, a munkahelyét.

„Annyira nekiállt az ivászatnak, folyton ivott.”

Gyakorlatilag Jolán tartotta el a családot két gyermekkel.

„Két éven keresztül elvitettem elvonókúrára, elvitettem Egerbe. Mindig csak rosszabb és rosszabb lett, csak a pohár. Elbeszélgettem vele egy alkalommal, ha engem nem néz, a gyerekeket nézze. Ő mondta, vegyem tudomásul, énnekem borravalót nem ad. Fogtam magam, beadtam a válópert, ő meg elment a tanácsra és engem feljelentett.”

Adóztatása: 5 évre visszamenőleg 62 ezer forint adót vetett ki rá a tanács: 48 ezer forint jövedelemadó, 12 ezer forint községfejlesztés, 1973-ig. A látóasszonyt ellenőrizte a rendőrség is, 3 év 3 hónapon át kikérdezte az asszonyokat, akik hozzá mentek, hogy mennyit fizettek. Az adózás indoka az volt, hogy

„általános jövedelemadót köteles fizetni (..) mindenki, akinek az ország területén bármilyen tevékenységből (foglalkozásból) önálló vállalkozásból vagy jövedelemforrásból van jövedelme, ha az nem munkaviszonyból származik.”

A halottlátó tevékenységbe egy 25 évvel korábbi látomás hatására fogott:

„mentem ki a szőlőbe, és egy végtelen rosszullét fogott el, és úgy láttam, hogy előttem emberek vannak. És nem mertem szólni, először azt hittem, hogy megőrültem.(…) És egyszer érzem azt, mintha megfogta volna valaki a kezem, és mondom a férjemnek: „Én nem tudom, te nem látol semmit? én két nőt látok itt magam előtt. Ugyan, ne beszélj mán, azt mondja, hát te meg vagy őrülve! Ő is ezt mondta nekem. És én nagyon sírtam, mert rettenetes félénk természetű voltam mindig. Mikor hazamentem, hát akkor én négy hétig feküdtem, de olyan rossz állapotok voltak rajtam, hogy úgy tiszta kék volt a bőröm, és így a vállam is, az arcom is.(…) A hátamon sebek voltak, olyanok, mintha égési sebek lettek volna. rajtam.(…) Tíz éven keresztül engem hozott e mentő, itt a mentő.(…)Mert kijöttek aztán a nyomozók(..) azt hitték, valamit csináltam magammal. (…) Hogyha még egyszer azt mondanák, azon keresztül kell mennem, azt hiszem hogy talán én is inkább a halál választanám szívesebben, mert azért az rettenetese volt. És nem beszélve arról, hogy ugye fiatalon, gyereket nevelni.(…) Azt hitték, a vallással kapcsolatosan van ez a dolog.”

Vécsei Jolán révületben

Hat elemije volt, világnézete vallásos volt; „én azt hiszem, hogy Isten van.” A dokumentumfilm forgatása alatt tanult éppen gépkocsit vezetni. A halottlátással kapcsolatban azt mondta:

„nem mondanám, hogy idézem [a halottat]. Bejön a hozzátartozó, és én azt látom, hogy kivel jön.”

A filmből megismerhetjük a halottlátás folyamatát is:

– A halott azt mondja: Kedves feleségem. Nem találok szavakat! Hogy jutott eszetekbe, hogy eljöjjetek? Feleségem, éjszakánként miért nem alszol? Miért mindig oda veted a fejed, ahol engem feküdni láttál? Ha tíz orvos lett volna mellettem, se mentettek volna meg. Vérkeringés zavaraim lettek. A munkahelyemről el tudtál e rendezni mindent? Megkaptad-e a járadékokat? – Amit elhatároztál, hogy a síromat megcsinálod… hagytam én ott neked elég bánatot… Tessenek kérdezni valamit tőle! – Mit kíván? – Semmit sem kér, mert lelkileg mindent megkapott, amire szüksége van. Különben azt kérdezi, hogy elhatározták, hogy a sírját megcsinálják? Azt mondja: Nem kértem áldozatot, csak annyit, hogy imádkozzatok értem, mert a halálomra nem voltam elkészülve. – Köszönjük szépen – hálálkodnak a hozzátartozók, és már mennek is kifelé a szobából.”

Vécsei Jolán családjával

A falu közvéleménye szerint: azután lett látó, hogy apósa felakasztotta magát. A „szellemek húzogták” őt úgy, hogy az ágyban feküdt és lepedőstül. A film bemutat olyanokat is, akik hittek a látóasszonyban és olyanokat is, akik nem, tárgyilagosságra törekszik:

„Én nem hiszem mert a túlvilágról még nem gyött vissza senki.(…) Onnan csak Krisztus urunk gyött vissza.” „Hát, hogy hogy halt meg, hogy temették el. Megmond mindent, azt mondják.”

A putnoki plébános is nyilatkozott a filmben:

„Ismerem személyesen is. (…) Egy alkalommal szőnyeget ajándékozott a templomnak. Mi a véleményem róla?(…) Szó sincs semmilyen halottakkal való társalgásról. Tehát nincs hatalma arra, hogy a túlvilágot szólítgassa és ide jöjjenek, megrendelésre szinte, hozzá jöjjenek. Erről szó sincs. Egy bizonyos szuperérzékenység lehet benne, hogy a tudatba, a mások tudatába, a tudatalatti világába egy kicsit bele tud sejteni.(…) Az, hogy imádságra biztatja az embereket, ez nagyon jó önmagába.(…) Egy bizonyos. Sötétebb hatalmakkal való barátságnak vagy kapcsolatnak tartom inkább.(…) Amitől inkább tartózkodni kell, mint menni hozzá.”

A putnoki plébános

Esetében külön tanulmány foglalkozott tömegkommunikációs hatásával is, Hanák Katalin és Szilágyi Erzsébet írta meg e történetet:

„miképp adott hírt Jolán asszony megadóztatásáról a vidéki sajtó, s hogy jórészt ennek hatására hogyan vált a halottlátó a parapszichológiáról folytatott — élénk visszhangot kiváltó — rádióműsor riportalanyává és egy nagy sikerű — a filmszínházakban és a televízióban bemutatott — dokumentumfilm hősnőjévé.”

Hanák Katalin és Szilágyi Erzsébet a film nagy hatását ahhoz is kötötte, hogy az átlag fölé emelte – nem kevés kuriózummal fűszerezve. A rádióban ritkán folyik tudományos vita a parapszichológiáról, a televízióban sem szokványos – kivált főműsoridőben – az olyan program, amely képet ad arról, hogy milyen mélyek még az emberi létezéshez – az élethez és a halálhoz – kötődő hiedelemvilág gyökerei. S persze, az sem tartozik a mindennapos esetek közé, hogy ma Magyarországon a halottlátás után adózni kelljen…

Az adóhatósági határozat

A tömegkommunikációs láncreakciót tehát voltaképp a vidéki sajtó indította el,  hiszen a Világosságban megjelent szakcikk nem keltett nagyobb feltűnést. Barna Gábor néprajzos szerint:

„ahol halottlátóhoz járnak, ott ez a szolgáltatás fontos része a gyász rituáléjának. A halottlátás nem vérség alapon működik: lehet, hogy a halottlátó halála előtt megnevezi, ki fogja folytatni a tudományát. Hasonló az elbeszélésmódja, hogyan lesz valaki halottlátó: az emberek valamilyen tetszhalálszerű állapot után tesznek szert tudományukra, amelynek során a lelkük kiszáll belőlük, és bejárja a túlvilágot.”1

Keresztény szimbólumok használata halottlátás közben legitimációs funkciót tölt be.

„A halottlátók mindig elmondják a halál körülményeit, leírják a halott túlvilági állapotát: ezzel hitelesítik elbeszélésüket. Az a feladatuk, hogy megnyugtassák a hozzátartozókat, ismerősöket. Itt érezhetjük, hogy az az igény viszi az embereket a halottlátóhoz, hogy megtudják, mindent megtettek-e az elhunytért, akár az ápolásban, akár a hagyaték, a végakarat intézésében.”

Vécsei Jolánra várakozók

A putnoki halottlátó emlékezete

Jolán 1989-ben hunyt el. A hozzá kapcsolódó egyik legbizarrabb történet – amelyet a róla készült filmben is elmondott – hogy John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök meggyilkolása után felesége Jackie Kennedy Jolánt kérte arra, hogy derítse ki, ki volt férje gyilkosa, ezért menyasszonyi ruhát küldetett neki. A történet alapja annyi volt, hogy Jolán lánya 1963-ban ment férjhez és egy kanadai rokon küldte neki menyasszonyi ruháját. Tovább élnek a látóasszonnyal kapcsolatosan pozitív történetek az interneten és az is, hogy sokan támadták:

„A nagymamám egyszer elment hozzá. Nem mondott neki semmit, csak annyit, hogy szeretne tudni valamit a testvéréről. Az asszony pedig azt mondta, hogy lát egy férfit, bekötött fejjel… A mama testvére úgy halt meg, hogy leütötték.” „Léleklátó volt, de “halottlátónak” hívtak abban az időben, és a kommunizmusban nagyon sok támadás érte emiatt, de tehetséges volt és nem csapta be az embereket, viszont abban az időben tiltott dolognak számított ez a foglalkozás, de országszerte ismerték és a “tudásáról” volt híres, nem pedig arról, hogy embereket használt ki!

Összegezve: A szocialista időszakban a halottlátás tűrt tevékenység volt, néprajzi elemzés tárgya lehetett. Azonban az állami ateista propagandával, a vallás háttérbe szorulásával az embereknek még inkább szükségük volt, az élet olyan fordulópontjainál is, mint a hozzátartozó halála. A halottlátóhoz járás része a gyász rituáléjának is. A hozzátartozók megnyugvást, az elhunyt utolsó üzenetét, vitás kérdéseik lezárását várják a halottlátótól. A szocialista állam beavatkozását a putnoki asszony esetében a halottlátás jövedelmének megadótatása jelentette. Fontos, hogy a halottlátás tudománya egyházi támogatást nem élvezett: „Ne forduljatok halottlátókhoz, ne keressétek fel a jósokat, mert beszennyezitek magatokat.” Leviták Könyve, 19.fej. A halottlátás során alkalmazott keresztény szimbólumok (kép, gyertya) egyrészt erősítették a halottlátás legitimációját, másrészt az, hogy a látóasszony imádkozásra buzdította híveit, ezt a putnoki plébános is hasznos hatásnak tekintette.


1 Fáy Zoltán: Halottlátók. Barna Gábor az utolsó út szertartásairól, az átrendeződő hiedelemvilágról és az őszi kakaspörköltről Magyar Nemzet, 2005. október 29.

Felhasznált források és szakirodalom

Czövek Judit: A halottlátók a magyar néphagyományban. Studia Folkloristica et Ethnographica 21. Debrecen, 1987.

Diószegi Vilmos A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben (Bp., 1958).

Fáy Zoltán: Halottlátók. Barna Gábor az utolsó út szertartásairól, az átrendeződő hiedelemvilágról és az őszi kakaspörköltről Magyar Nemzet, 2005. október 29.

Hanák Katalin-Szilágyi Erzsébet. Még egyszer a halottlátóról. Jel-kép. 1980.1.

Kunt Ernő: Az utolsó átváltozás. A magyar parasztság halálképe. Gondolat, Budapest, 1987.

Moldován Domokos: A halottlátó. Budapest, Gondolat Kiadó, 1982.

A képek Moldován Domonkos fentebbi könyvéből származnak.

Facebook Kommentek

További írásaink