Tetszhalott: a Közlekedési Múzeum 1945-1966

Négyesi Pál

A második világháborúban súlyos veszteségeket szenvedett a Közlekedési Múzeum. Az 1940-es végétől különféle tervek születtek a múzeum megmentésére, de a különböző érdekek útvesztőjében ezek rendre megfeneklettek. Az újjáépítés közel egy évtizedig tartott, s végül többszöri halasztást követően az ünnepélyes megnyitóra csak 1966-ban került sor.

A Közlekedési Múzeum bontása 1955-ben. Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Negatívtár /102

Az 1896-ban a Városligetben megrendezett millenniumi kiállítás közlekedési csarnokának anyaga olyan mutatósnak bizonyult, hogy a kereskedelemügyi minisztérium elhatározta a gyűjtemény egyben tartását. Budapest Székesfőváros Tanácsa is hozzájárult, hogy a kiállítási csarnok 10 évig fennmaradhasson, így 1899-ben a Magyar Királyi Közlekedési Múzeum megnyitotta kapuit. Érdemes megjegyezni, hogy ezzel Európa egyik legelső ilyen jellegű múzeuma jött létre: a Deutsches Museum első ideiglenes kiállítása 1912-1913 folyamán nyílt meg, míg a bécsi Technisches Museum 1918-tól fogadott látogatókat!
A Magyar Államvasutak által működtetett Múzeum a második világháború előtt vasút-, repülés-, hajó- és postatörténeti tárgyakat, dokumentumokat gyűjtött, s állított ki.
Az eredetileg 10 éves időtartam meghosszabbításával az eredeti, 1896-os épület kisebb-nagyobb problémákkal, de kiszolgálta a látogatókat. Az évente 100,000 fős látogatottsággal büszkélkedő Múzeum a második világháború során súlyos veszteségeket szenvedett: „1943-ban a gyűjtemények egy csekély részét óvóhelyre szállították. Az 1944. évi két bombatalálat (július 2-án és szeptember 17-én) azonban lényegében a Múzeum egész gyűjteményét érte; az épület részben beomlott. Az ezt követő nagyobb arányú kiürítés eredménye sem volt egyértelmű: a főváros környékére magánházakba (Martonvásár, Alsógöd, Pilisvörösvár), később a MÁV Dunakeszi főműhelybe menekített, de őrizetlen anyagban a rongálások és fosztogatások sok kárt tettek. De nem kis mértékben tovább pusztult a Múzeum épületében maradt, illetve a romos épületbe [1945] után visszaszállított anyag is… A háborús pusztulás mérlege: az egykor oly gazdag vasúti gyűjteménynek mintegy 75%-a elpusztult; a hajózási gyűjtemény — néhány eredeti tárgy kivételével — teljesen megsemmisült, egyetlen ép modell sem maradt; a légiközlekedési gyűjteményből is csak 3 eredeti repülőgép maradt meg kisebb-nagyobb sérülésekkel, továbbá a motor és légcsavar-gyűjtemény nagyobb része. A Múzeum épülete is mintegy 30%-os kárt szenvedett, s így eredeti formájában többé nem volt helyreállítható” – számolt Dr. Czére Béla a Közlekedési Múzeum történetéről szóló 1971-es tanulmányában.
Az újjászervezett közlekedésügyi minisztérium lényegében feladta a Múzeum megmentésének gondolatát:

„[Elhatározták] hogy a megsemmisült Közlekedési Múzeum helyett olyan anyagot gyűjtenek egybe, amely megmutatja, mit fejlődött a közlekedés a felszabadulás óta, és egyben szemléltető tananyagul szolgál a közlekedésben foglalkoztatottak részére”  – írta a Szabad Nép 1947-ben, amikor a belvárosi Károlyi Palotában megnyílt az ideiglenes közlekedési kiállítás.

A Közlekedési Múzeum 1955-ben. Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Negatívtár /103b

1949-ben a MÁV Szakoktatási Tanácsa kidolgozott egy tervet, amely a Múzeum felújítását is tartalmazta, de annak megvalósulására semmi esély sem mutatkozott. Két évvel később ez a szervezet beolvadt az újonnan megalakuló Vasúti Tudományos Kutató Intézetbe.

A Közlekedési Múzeumért Kiállítás, 1959. Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Negatívtár /400

Ettől kezdve az Intézet munkatársai intézték a múzeum ügyeit. Miközben elbíbelődtek a gyűjteményszervezési kérdésekkel, addig a Fővárosi Tanács VB Városrendezési Osztálya 1954-ben saját hatáskörben úgy döntött, hogy a Városligetet csúfító romos épületet egész egyszerűen lebontja. Egyedül a hosszcsarnokot hagyták meg, hiszen máshova nem tudták volna bezsúfolni a Múzeum tárgyait.
Ezzel már a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium is lépéskényszerbe került, s a MÁV vezetőségének sürgetésére leállíttatták a bontási munkálatokat. Ezt követően villámgyorsan elfogadtak egy rendezési tervet, s 1955-ben megkezdődött a Múzeum felújítása.

A Közlekedési Múzeumért Kiállítás, 1959. Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Negatívtár /496

Az amúgy sem túl nagy lelkesedéssel zajló építkezés az 1956-os forradalmat követően leállt. A Közlekedéstudományi Egyesület 1959-ben megszervezte a Közlekedési Múzeumért című kiállítást. Bár Kossa István közlekedés- és postaügyi miniszter nyitotta meg a rendezvényt, amelynek a Múzeum helyreállított helyiségei adtak otthont, de a Népszabadság csupán két soros hírt szentelt az eseménynek. Ekkor már a KPM illetékesei teljes lendületben voltak: az Autóközlekedési Tudományos Kutató Intézet kebelében megalakult a Múzeumi Bizottság, amely Sissovics József, az egykori Szürketaxi vezérigazgatója és Illés István, aki egykor a Királyi Magyar Automobil Club egykori háziújságjának, az Autó című lapnak volt a szerkesztője hathatós támogatásával megkezdte a hazai gépjárműközlekedés emlékeinek összegyűjtését.
A Közlekedési Múzeumért kiállítás kapcsán a Múzeum átfogó fényképleltárt készített műtárgyairól.

A Derű mozdony modellje a Közlekedési Múzeumért Kiállításon. Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Negatívtár /508

Az 1959-es kiállítás egyik eredményeként, 1960-1961. folyamán több autójavító vállalat, a MÁVAUT központi javítótelepe és a Rippl Rónai úti Autóközlekedési Technikum egyenként és együttesen elvállalták a múzeum 16 db régi autójának felújítását, díjtalanul!
1960-1965. között került sor a Múzeum alapos helyreállítására, s 1966. tavaszán az átalakított hosszcsarnokban ünnepélyesen megnyitották az új Közlekedési Múzeumot.

Az újjáépített Közlekedési Múzeum hosszcsarnoka. Magyar Műszaki és Múzeum / Negatívtár /51423

A cikk a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum és a Napi Történelmi Forrás együttműködésének keretében jött létre.14729210_1248966758480430_3213784558583842018_n

A cikk az Arcanum Adatbázis Kft és a Napi Történelmi Forrás együttműködésének keretében jött létre.

Borítóképen: A romos Közlekedési Múzeum 1945-ben. Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Negatívtár /123

Források:
Szabad Nép, Népszabadság egyes számai (Adtplus.arcanum.hu)
A hazai automobilizmus története és múzeumi dokumentáció [gépirat]
Dr Czére Béla: A 75 éves Közlekedési Múzeum. In: A Közlekedési Múzeum Évkönyve, 1896-1971. Budapest: KÖZDOK, pp. 7-52
Deutsches Museum és Technisches Museum archívuma
Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Archívuma

Facebook Kommentek

További írásaink