Német-orosz gazdasági kapcsolatok

Herczeg Adrienn

A német kereskedelmi és energiakapcsolatok Oroszországgal való fontossága alakítja a német hozzáállást a két ország viszonyát illetően.[1] Ez jelentősen megmutatkozott az ukrán válság kapcsán, amikor Németország vonakodó magatartást tanúsított a súlyos szankciók tekintetében, s inkább az ügy tárgyalásos megoldását szorgalmazta.

2013-ban Oroszország Németország egyik fő kereskedelmi partnere volt: a 7. legnagyobb import, s a 11. legfontosabb export piac Németország számára. Habár több kisebb-nagyobb német cég megérezte a gazdasági szankciók okozta orosz kereskedelmi visszaesést, a német kereskedelem nem függ nagy mértékben Oroszországtól. Több német cég sokkal nagyobb hangsúlyt fektet Kínára és az egyre növekvő ázsiai piacra. 2013-ban a Kínával való német kereskedelem értéke 140 milliárd euró volt, majdnem duplája az orosznak, ami 76 milliárd eurót tett ki. Becslések szerint a német exportáló cégek 10%-a ad el az orosz piacra.[2] Az Oroszországba irányuló német export legnagyobb részét járművek és alkatrészek teszik ki, kémiai termékek, adatfeldolgozó és egyéb elektronikai szerkezetek, gyógyszeripari és fém termékek. A német cégek csupán 1%-a importál Oroszországból, túlnyomórészt fűtőanyagokat.

Merkel és Medvegyev 2010-ben. Forrás: Kremlin.ru

Oroszország óriási tartalékokkal rendelkezik nyersanyagok terén. Az ország területe a világ összes szárazföldjének 20%-át teszi ki, területén található a világ erdeinek 22%-a, a friss vízkészletek 20%-a, az ásványi erőforrások 16%-a, a globális gázkészletek majd 25%-a s az olajtartalékok 5,3%-a. Nem utolsó sorban pedig Oroszország rendelkezik a második legnagyobb széntartalékkal. Az Európai Unió kulcsfontosságú piac Oroszország számára. Kereskedelmének 40%-a uniós országokkal folyik, s az EU teljes gázszükségletének 30, olajszükségletének pedig 35%-át Oroszországtól szerzi be.[3]

Olaj, gáz és szén teszi ki a teljes német import 75%-át, azonban Németország kevésbé függ az orosz fűtőanyagellátástól, mint több európai állam: például a balti államok és Finnország a szükségleteik 100%-át az oroszoktól vásárolják, vagy Lengyelország, Magyarország és Szlovákia, amelyek nagyrészt szintén Oroszországtól szerzik be a szükséges mennyiséget.

2012-ben több mint 6000 német cég volt regisztrálva Oroszországban. Ezen cégek kombinált forgalma 40 milliárd euróra tehető, s körülbelül 270 ezer embert foglalkoztatnak, míg Németországban 350 ezer ember állása függ az orosz gazdasági kapcsolatok alakulásától. Német cégek 22 milliárd euró értékben fektettek be oroszországi Siemens, Volkswagen, BASF, Metro és Henkel üzletekbe. 2013-ban 132.400 darab gépjárművet adtak el német cégek Oroszországba, s a német mechanikai mérnök vállalatok mintegy 9,5 milliárdos kereskedelmi forgalmat regisztráltak az Oroszországgal való kereskedelemből.

Az alacsony olajárak, a nem megfelelően diverzifikált gazdaság, valamint a nyugati szankciók[4] hatására Oroszország az utóbbi években gazdasági válsággal kellett hogy szembe nézzen. A 2016 őszétől tapasztalható olajár növekedés[5] csökkentette az ország gazdasági visszaesését. A válság következtében az Oroszországba irányuló német export 2015-ben 26%-al csökkent az előző évihez képest 21,8 milliárd euróra. 2016-ban az előző évben tapasztalható meredek csökkenés lelassult, egészen 1% alá.

 A Statistisches Bundesamt adatai szerint 2016-ban Németország számára Oroszország a 16. legnagyobb exportpartner, míg a 13. legfontosabb importpartner volt, ami igen nagy visszaesést jelent.[6] Érdekesség, hogy Németország kereskedelmi forgalma export tekintetében Magyarországgal nagyobb, mint Oroszországgal, s az import terén sincs sokkal lemaradva.

Ábra forrása

A válság ellenére mintegy 5200 német vállalat Oroszországban maradt, sok annak reményében, hogy a gazdasági mutatók immár felfelé ívelő pályán fognak haladni, s vissza tudják szerezni a válság ideje alatt elszenvedett veszteségeket. A gyenge rúbel, valamint az alacsony bérköltségek jelenleg vonzóvá teszik az orosz piacot. Számos oroszországi régió – köztük például Tatarstan, vagy Kaluga régió – aktívan törekszik arra, hogy vonzza a külföldi befektetőket, úgy mint ipari parkok, különleges gazdasági övezetek, infrastruktúra magas színvonalú kiépítésével, vagy vám-, és adó kedvezményekkel, s a bürokrácia csökkentésével. A 2017-es évet tekintve a fentiek hatására várhatóan kedvezőbben alakulnak a német-orosz gazdasági mutatók.


Borítóképen: Putyin és Merkel 2012-ben Szentpétervárott, forrás: kremlin.ru

Források

Federal Foreign Office: http://www.auswaertiges-amt.de/EN/Aussenpolitik/Laender/Laenderinfos/01-Nodes/RussischeFoederation_node.html

Jacqueline Westermann: German-Russian relations: What is next? Forrás: http://neweasterneurope.eu/articles-and-commentary/2222-german-russian-relations-what-is-next

Michael Moriarty and Noel Fahey: Understanding German-Russian Trade Relations. IIEA: Forrás: http://www.iiea.com/blogosphere/european-council-remembers-1914-and-plans-ahead-for-the-rest-of-the-decade-and-beyond.

National Information Portal, Russian Exports: http://www.rusexporter
.com/research/country/detail/4366/

Reuters: Ties between Germany and Russia enter new chill. Forrás: http://www.reuters.com/article/us-germany-russia-relations-insight-idUSKCN0X10NV

Statistisches Bundesamt:  https://www.destatis.de/EN/FactsFigures/NationalEconomy
Environment/ForeignTrade/Tables/OrderRankGermanyTradingPartners.pdf?__blob=publicationFile

Spiegel Online: Rapprochement or Penalties? Germany Struggles to Find United Stance on Russia. Forrás: http://www.spiegel.de/fotostrecke/photo-gallery-berlin-s-russia-conundrum-fotostrecke-141912.html

The Corner: No Fear Of The Bear? Bilateral Economic Relations Between Germany And Russia. Forrás: http://thecorner.eu/news-europe/no-fear-bear-bilateral-economic-relations-germany-russia/61363/

[1] A tanulmány a Nemzeti Tehetség Program keretében létrehozott „Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíj” keretében valósult meg.

[2] National Information Portal, Russian Exports: http://www.rusexporter.com/research/country/detail/4366/

[3] Michael Moriarty and Noel Fahey: Understanding German-Russian Trade Relations. IIEA: Forrás: http://www.iiea.com/blogosphere/european-council-remembers-1914-and-plans-ahead-for-the-rest-of-the-decade-andbeyond.

[4] Jacqueline Westermann: German-Russian relations: What is next? Forrás: http://neweasterneurope.eu/articles-and-commentary/2222-german-russian-relations-what-is-next

[5] Federal Foreign Office: http://www.auswaertiges-amt.de/EN/Aussenpolitik/Laender/Laenderinfos/01-Nodes/RussischeFoederation_node.html

[6] Statistisches Bundesamt:  https://www.destatis.de/EN/FactsFigures/NationalEconomyEnvironment/Foreign
Trade/Tables/OrderRankGermanyTradingPartners.pdf?__blob=publicationFile

Facebook Kommentek

További írásaink