“Mint a mókus fenn a fán…”

“…az úttörő oly vidám” – énekelték úttörők generációi estig, kora reggel óta. Hát még milyen vidám lehetett az az úttörő, akit 1976 tavaszán arról értesítettek, hogy “kimagasló úttörőmunkája eredményeként” a Csillebérci Vezetőképző és Úttörőtáborban időzhet. A táborozás azonban nem csak mókából és kacagásból állt, az úttörőknek komoly napirendje és kötelezettségei is voltak, amelyeket a táborba lépéskor kapott Együtt-Egymásért! (nem, nem az alapítvány) című füzetkében –  mai posztunk tárgyában – találhatott meg.

Az Úttörő (Pionír) Mozgalom 1946-ban jelent meg Magyarországon, és hamarosan egyeduralkodóvá vált, amiben döntő szerepe volt annak, hogy a többi hasonló ifjúsági mozgalmat (levente, cserkészet) betiltották és/vagy ellehetetlenítették. Az úttörőket legtöbbször (nem alaptalanul) a cserkészmozgalommal állítják párhuzamba, nagy különbség azonban, hogy előbbi deklaráltan vállalta a kommunista-szocialista ideológiára nevelést, annak népszerűsítését. Mindazonáltal a pionírmozgalom több pozitívummal is rendelkezett, elég csak a ma más néven, de létező Úttörővasútra gondolni. Emellett vitathatatlan előnynek számított, hogy sok, főleg szegényebb gyerek az úttörőtáborok keretében juthatott el a Balatonhoz vagy a fővárosba, illetve vehetett részt olyan programokon, amelyekre amúgy nem lett volna lehetősége, emellett közösségek alakultak ki, a fiatalok sportoltak, játszottak, zenéltek. Ezeken felül a különféle szakkörökön evezni, vagy éppen rádiózni is megtanulhattak, aminek felnőtt életük során is nagy hasznát vehették.

06.jpg
Mindenki “kedvence”, a reggeli torna

A mára mindenféle tulajdonjogi viták tárgyát képező csillebérci tábor, más néven Úttörő Köztársaság vagy Úttörőváros 1948. július 31-én, mindössze 3 évvel a második világháború vége után nyitotta meg kapuit. Persze az anyag és munkaerőhiány miatt a dolog nem ment egyszerűen, sokszor csak a párt erőteljes ráhatására, sokszor görbe utakon sikerült építőanyagot szerezni. A barakkok építéséhez használt gerendák például korábban villanyoszlopként szolgálták a népköztársaságot.

“Az első ütemben három terméskőből és vörösfenyőből készült, hullámpalával fedett kőház épült fel. Ezekben nyáron a lányok laktak, télen a vezetőképzést szolgálták. Az egészségház és a konyha is csak ideiglenes épülettel készült el, a sportpályák ekkor még csak papíron léteztek. Megépült viszont a postaépület, három ivókút, és a szabadtéri színpad is. Kazán és így meleg víz vagy fűtés egyelőre nem volt a táborban.”

 – olvasható az MTVA 65. évfordulóra készített összeállításában.

5422.jpg
Az Úttörővasút 1949-ben (Gyöngyi/FORTEPAN)

A megnyitóra  – együtt az Úttörővasútéval – ennek ellenére sor került, ám a tábor végleges formáját csak 1970-re nyerte el. Ekkoriban egyhetes turnusokban 1200-1500 gyerek táborozott itt egyszerre. A résztvevők mindegyike megkapta a most ismertetésre kerülő füzet aktuális változatát, amelyben meglepően jó arányban szerepelnek hasznos információk és ideológiai leckék.

 

06_01_08_somogyvari_kep2.jpg
Csillebérci életképek 1967-ből

 

img_0001.jpg
Az ominózus füzet

Szinte közvetlenül a kiadvány elején olvasható a Tudod-e Csillebércről? rovat, amelynek érdekessége, hogy szerepel köztük a tábor és berendezéseinek összértéke, valamint az is, hogy egy pajtás táboroztatása mennyibe kerül. Utóbbi talán azt a célt szolgálta, hogy a lelkes fiatal “becsülje meg magát” és értékelje az áldozatot, amit azért hoztak szülei és a többiek, hogy két hétig nyugodtan táborozhasson. De persze nem minden a piszkos anyagiakról szól! A listából többek között kiderül,

” …hogy 237 holdon fekszik a Budai hegységben (kb. 1,37 km²).

…hogy 28 évvel ezelőtt július 31-én volt az első ünnepélyes tábornyitás.

…hogy a főtér helyén tartották az ifjú kommunisták illegális összejöveteleiket.

…hogy a Magyar Úttörők Szövetségének a Párttól kapott zászlója a Központi épület díszhelyén található, ahol ünnepi alkalmakkor díszőrség van.

…hogy nyaranta a következő altáborokban táborozhatnak a pajtások: Expedíció, Háromláng, Ifjúgárda, Kozmosz, Partizán, Szikra, Vöröscsillag

…hogy minden évben 20-25 ország úttörőinek részvételével rendezzük meg a Béke és Barátság Nemzetközi Úttörőtábort

…hogy ősszel, télen, tavasszal a táborban 4 és 6 hetes úttörővezető-képző iskola keretében csapatvezetőket, helyetteseket, rajvezetőket, úttörőelnököket képezünk ki

…hogy a tábor létesítményei közel 250 millió forintot érnek.

…hogy a tábor átépítése közel 100 millió forintba került.

…hogy egy pajtás 14 napos táborozása 2700 forintba kerül.

…hogy közvetlenül a tábor mellett van a Széchenyi-hegyi Úttörővasút és az Úttörőváros állomása, valamint a Központi Fizikai Kutató Intézet.”

06_01_08_somogyvari_kep3.jpg

A felsorolás ezt követően folytatódik, megtudhatjuk, hogy milyen kézműves szakkörökre (fafaragó, textilfestő, szövő) jelentkezhettek a lelkes fiatalok, és hogy külön zenekar, közlekedésrendészek, fotósok, riporterek, de még úttörő-tűzoltó őrsök is teljesítettek szolgálatot a táborban, illetve értesülhetünk az 1976. év nagyobb eseményeiről, amelyek ekkor a már említett nemzetközi tábor mellett a VII. Országos Úttörőtalálkozó, a XII. Nyári Úttörő Olimpia és a Kiváló úttörők tábora voltak. Az altábor nevek is érdekesek, jól követhető rajtuk a korabeli ideológia – a Háromláng az úttörők jelképére utal – illetve az ekkor javában zajló űrverseny hangulata is. A tábor hétköznapjairól egy 1955-ben készült diafilm is megtekinthető itt.

img_0007.jpg
Követelmények és próbajelvények: erős a hasonlóság a cserkészmozgalommal

A következő fejezet a tábori szabályzat rövid kivonata – külön fontos az “ELŐRE” köszönés alkalmazása, élőben és telefonon is és a díszegyenruhát megkívánó alkalmak felsorolása – de megtudhatjuk, hogy a “mezei” úttörő jelentkezhetett kapu vagy mozgóőrnek, hírvivőnek, telefonügyeletesnek, de a díszőrségbe is bekerülhetett. “A legfontosabb a bizalom és az ellenőrzés” – mondta állítólag maga Sztálin elvtárs; ennek szellemében a következő két oldal a különféle feladatok és önkéntes vállalások (és jutalomként kapott megbízatások) felsorolását, és azok igazolását tartalmazza. Hasonló található kicsit később – Ép testben ép lélek címszó alatt – a sportversenyekre vonatkoztatva.

img_0002.jpg
A szabályzat részei és a felismerendő rendfokozati jelzések

Lassan el is érkezünk az ideológiai szekcióhoz, ami elég rövid, mindössze 2 oldal, és ennek jelentős részét is dalszövegek teszik ki. Innen megtudhatjuk (bár bizonyára már tudjuk), hogy

“- A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség rövidítése a DIVSZ, amelyben a haladó gondolkodású fiatalok tömörülnek, akik a békéért és barátságért harcolnak.

– Az úttörő tiszteleg és vigyázzban áll a DIVSZ induló hallatára.”

Az induló, amelynek szövege a kis könyvben is olvasható, alább meghallgatható:

Másik dalunk egy talán kevéssé ismert szervezet, a CIMEA, vagyis a Gyermek és Serdülőkori Mozgalmak Nemzetközi Bizottságának indulója, amelyet Mikisz Theodorakisz “haladó görög zeneszerző”, nem mellesleg a Zorba, a görög című klasszikus zeneszerzője követett el, amelyben az internacionalizmus jegyében már konkrétan szerepel a “virrasztó Afrika és kavargó Ázsia”, valamint a haladó gondolkodású fiatalok békevágya és “minden égtáj felnövő reménye.”

Barátaink, testvéreink: érdemes megfigyelni a külön Nyugat-Berlin (jobbra fent) emblémát, és a lengyelek jelvényét, ami egy az egyben a korábbi és mai cserkészmozgalmuk jelvénye: még a liliom is a helyén maradt!

img_0003.jpg

img_0004.jpg

Ezt követi egy kis térkép, amelyről megállapítható, hogy a tábor alaprajza napjainkig sem változott sokat. Kis extraként rejtvény is járt a térképhez; ez jó eséllyel segítette a főbb tereppontok azonosítását és memorizálását, főleg az első évben. A füzet többi részében egészségügyi információk is olvashatók, de a szerkesztők elég nagy teret szenteltek az internacionalista testvériségnek is. Oldalakon keresztül sorakoznak a baráti-testvéri országok úttörőszervezeteinek jelképei, amelyek között helyet kaphattak olyan “kétes elemek”, mint Jugoszlávia, de még Ausztria, Belgium vagy az NSZK is; Bónusz, hogy Nyugat-Berlin külön szerepel! A különféle címerek és zászlók alatt pedig bőven akadt hely az új barátok nevének és címének, legyen szó hazaiakról vagy külföldiekről.

img_0006.jpg


A testvéri és baráti országok megkülönböztetésére vonatkozik az alábbi korabeli vicc, amelynek óvatlan mesélését akkoriban ha börtönnel már nem is, de hatósági ejnyebejnyével “jutalmazhatták”
 
A hatvanas években az egyik laktanyában politikai foglalkozást tartanak.
– Elvtársak! Ki tudná felsorolni a baráti országokat?
Kovács honvéd jelentkezik.
– Csehszlovákia, Románia, Lengyelország, NDK, Bulgária.
– No de Kovács elvtárs, a legfontosabbat kihagyta!
– Én mondtam minden baráti országot!
– Hát a Szovjetunió?
– Az nem baráti ország. Az testvéri ország.
– Hát nem mindegy?
– Nem! Mert a barátját az ember maga választja meg…

img_0005.jpg
Ép testben ép lélek…

Persze a füzetkéből nem hiányozhat egy “kérdőív” sem,a melyben az ilyenkor szokás – kedvenc élmény, mi tetszett a legjobban a tábori rádió műsorában, stb. – kérdések mellett olyan is szerepel, hogy “melyik programot szerveznéd másképp és miért, vagy esetleg mit hagynál el?”

15.jpg
Csehszlovák kollégák díszítik körletüket

Bár az Úttörőmozgalmat általában negatívan ítélik meg – és erre a pártpropaganda terjesztése és a rendszer fenntartásában játszott szerepe miatt lehet is okunk – ne felejtsük el, hogy a csillebérci (és zánkai) táborok, versenyek, kirándulások sok gyereknek és fiatalnak jelentettek/jelentenek életre szóló élményeket (sokan már akkor is el tudtak vonatkoztatni a politikai máztól) és hasznos tapasztalatokat.

Mi mással is zárhatnánk, mint a bejegyzés címét is adó Mint a mókus fenn a fán című dallal; a klipben több archív képen látható a csillebérci tábor és az Úttörő/Gyermekvasút is, valamint bepillanthatunk a táborok mindennapjaiba is.

Források:

Csillebérc úttörőváros – diafilm, 1955.

Együtt-egymásért! Felelős kiadó: Simon József, MN Térképészeti Intézet, [1976]

MTVA Sajtó és Fotóarchívum: 65 éve avatták fel a Csillebérci Úttörő Nagytábort

Somogyváry Lajos: Somogyvári Lajos: Az úttörőmozgalom ikonikus helyei Történelemtanítás 2015/7. Hivatkozási azonosító: 06-01-08

A nyitóképen: zászlófelvonás a tábor Fő terén 1957-ben

Facebook Kommentek

További írásaink