„…Ki ne örvendjen az olly ember’ kegyességének, a’ kivel a’ haza kevélykedhetik?”[1]

Zsidai Réka

Korábbi cikkünkben már bemutattuk Festetics György reprezentatív udvartartását. Mostani írásunk mintegy az előző folytatásaként a presztízsidőszak végét kívánja reprezentálni. A 18-19. század fordulójára ugyanis Keszthely és a dunántúli Festetics család keszthelyi ágának történetében új időszak köszöntött be, melynek prominens személyisége volt Festetics György (1755-1819). A gróf a főúri, főnemesi létformának, társadalmi státusnak megfelelően az állandó lakhelyként funkcionáló reprezentatív főúri lakókörnyezetet a 18-19. század fordulójára, több generáció elképzeléseinek megfelelően a keszthelyi kastély többszöri átépítésével alakította ki, méghozzá a barokkon túllépő copf, s empire stílusjegyeit ötvözve.^[[1]] Mindez természetesen együtt járt a presztízs megteremtésével, s egy attitűdformáló, önreprezentáló udvartartás megteremtésével.

Festetics egészségügyi állapota azonban 1819-re megromlott, majd hamarosan el is hunyt, így Horváth Ádám felesége, Kazinczy Klára, Festetics halálának hírére egy alakjához méltó gyászverset szerzett, melynek egy részletét közöljük:^[[2]]

„Mikor a gróf már betegeskedett, az emberek anekdotát suttogtak róla, mely nem mentes a naturalisztikus, kissé degradáló, mégis megmosolyogtató részlettől, amit Horváth Ádám leveléből ismerünk. Eszerint „Szél ütése után rossz vólt a’ gyomra; lágy vagy kemény, a’ mint az orvos szerek igazgatták: egyszer midőn le vették a’ székrűl; azt mondta: valaha mikor a’ kis groff a’ bugyogójába sz…t, meg paskólták a’ s…it; most pedig örülnek az Orvosok, ha ő Excellentiája egy keveset sz…hatik.”

 Ugyanekkor történt, hogy a gróf fiának, Lászlónak az adósságai oly mértékben felhalmozódtak, hogy egyik hitelezője „Bétsbűl Keszthelyig kísérte, hogy vagy meg fizettessen vele, vagy kezessé tehesse”, ám az apa betegsége miatt az anyagi támogatás késett, így szégyenébe az ifjú gróf is belebetegedett, majd azonnal felépült, mihelyt György rendezte fia adósságát. Végül megíratta testamentumát és a temetéséről is maga gondoskodott, sőt életének utolsó óráiban valóban „lepergett előtte élete”, még az is eszébe jutott, hogy egykor Varga László barátjának egy kettős ekét ígért, amit a halálát megelőző napon meg is küldetett neki.^[[3]]

A gróf bekövetkezett halála után gyászjelentések láttak napvilágot magyar, német és latin^[[4]] nyelven, amelyek közölték halálának pontos idejét és körülményeit, valamint hódolatból felsorolták viselt hivatali címeit. Ezekből kiderül, hogy a

„Nagy Méltóságú Gróf Tolnai Festetics György, Császári, ’s Királyi Kamarás, és Valóságos Belső Titkos Tanátsos Úr, e’ folyó 1819-ik Esztendei Böjtelőhavának 19-kén a’ Szél által megüttetvén, hat egész hetekig tartó betegségéből, minden Szentségeknek áhítatos felvétele után, Keszthelyen folyó Sz. György havának 2-kán Regveli 9, és 10 óra között, betses Életének 65-dik Esztendejében e’ Mulandóságból az Örökkévalóságba által lépett.”^[[5]]

A temetésről pontos információink a „Gyászos Rendelések és Levelezések Protocollumá”-ból állnak a rendelkezésünkre Festetics László rendelései nyomán. Ebben leszögezte az ifjú gróf, hogy méltó módon és időre fel kell készülni a temetésre, ezért ő maga vette kezébe az irányítást.^[[6]] A Festetics család iratanyagai Festetics György temetésére vonatkozólag egy „Nagy Mságú Tolnai Gróff Festetits György Úr Eö Exja halotti temetésére és Exequiájára megjelent mindennémű Vendégek fel-jegyzése” elnevezésű mappát őriznek.^[[7]]

Minden kiadásról számadást készíttetett László gróf,^[[8]] ráadásul nagy mennyiségű számlát tartalmaz a mappa elsősorban német nyelven, hiszen a legtöbb beszereznivalót Bécsből hozatták meg. Ezek sokat elárulnak a temetés előkészületeiről, a végtisztesség megadásának kivitelezéséről és a gróf iránt érzett tiszteletről, hűségről. A fényűzővé varázsolt eseményre még Kvatsák István íródeákot is meghívták,^[[9]] valószínűleg az események pontos megörökítése érdekében.

Megtudhatjuk a számlákból, hogy 68 fa gyertyatartót vásároltak 51 forint értékben,^[[10]] a szabómester, Varga János áltál április 26-án kiállított számla szerint három gyászköpenyt varrt 15 forintért, de az átvételi elismervény szerint mindössze 8 forintot vett fel.^[[11]] A megboldogult gróf huszárai is készíttettek a szabóval alkalomhoz illő gyászegyenruhát,^[[12]] aminek végösszege 59 forintot tett ki, ám mindössze 50 forintot kapott végül kézhez. Ebből is jól érzékelhető, hogy a szabómester is tisztelte urát, amit az a tény is alátámaszt, hogy Vlasits István kollégájával megtisztították a kastélyt,^[[13]] ezáltal megteremtették maguk részéről az alkalomhoz illő körülményeket.

A gyászra vonatkozó rendelések tanúsága szerint a holttestet szekéren szállították a temetőbe sötét pejlovakkal vontatva, amiket lovászok tartottak kordában cúg (katonai szakasz) kíséretében, de a kocsisnak és a fullajtárnak is gyászruhát kellett öltenie. Számukra azonban nadrágot nem készítettek, mivel szakmájukból eredően úgyis sötétet viseltek, de vagy kaptak szögletes kalapot, vagy a gálakalapjukról le kellett szedni a paszománt (szalagot). A szakasz előtt lovagolt a ménesmester, akiknek szintén alkalomhoz illő ruhát kellett készíttetni. Emellett természetesen a teljes személyzet kapott megfelelő ruhát. Hozzávetőlegesen a beszerezendő posztóról és fátyolról Zách Antal tiszttartó és Guttmann kasznár elszámolást készített. László gróf azt is kikötötte, hogy a felszolgáló személyzet libériába (zsinóros egyenruha) öltözzenek, de a beszerezendő ruhák elosztásáról maga gondoskodott, ugyanis azok jelentős részét saját cselédjei kölcsönözték György szolgálóinak. A holttest felügyelete érthető módon a temetésig állandó, így a két huszár éjjel-nappal strázsát állt, míg azok az asszonyok, akik betegségében ápolták, ugyancsak vele maradtak, sőt a georgikoni ösztöndíjasok is felügyelték egy-egy órára.^[[14]]

A számlák megőrizték László grófnak a temetésre szükséges „minémüségek” megvásárlása végett bécsi közbenjárásának kiadásait is (76 forint 56 krajcár),^[[15]] majd tételszerűen olvashatjuk a Bécsben megvásárolt termékeket, alapanyagokat, mint csokoládé, rum, likőrök, sütemények, angolna, hollandiai hering, sajtok, kávé, mandula, macaron, tea, vanília, szalámi, szegfű, szerecsendió, konyhakés, keményítő, sziták, festék, lakk, festőecset, stb. 2 564 forint 9 krajcár értékben.^[[16]] A presztízshez hozzátartozó luxus ételválasztékról tanúskodó kontók – amelyekből a halotti tor megszervezéséről és nagyságáról is képet kapunk – egyebek mellett felsorolnak 12 font szőlőt, 200 db citromot,^[[17]] 160 font fogas halat,^[[18]] 1169 font kenyeret,^[[19]] 1 400 rákot, amit Mázsa Mihálytól és Kováts Ferenctől szereztek be,^[[20]] vagy a Daru elnevezésű vendégfogadó számlája 462 forint 30 krajcárról szól, ami magába foglalta a vendégek megebédeltetésének és megvacsoráztatásának összegét.^[[21]] A torra készült ételek elkészítése a feljegyzések szerint öt szakács feladata volt, név szerint: Zalabéri, Szentgróti, Ötvösi, Novota – fizetségük fejenként 30 forint -, valamint Dvornokovitsné, aki 15 forintot kapott konyhai tevékenységéért.^[[22]] A luxus- és válogatott alapanyagok, így a szakácsok száma is enged következtetni a gazdag, s bőséges lakoma milyenségére, ami méltó befejezése a keszthelyi gróf életének, egy korszak lezárásának.

László grófnak a temetésre fordított költségei összesen 400 ezüstforint és 22 230 váltóforint 45 krajcárra rúgtak. Külön kiemelendő a reprezentáció szempontjából, hogy a Sammer Klára veszprémi nyomdájában készült gyászbeszédek 450 váltóforintba, a Gründler Ferenc által készített impozáns, ezüstszálakkal ékeskedő munkák pedig 333 váltóforintba kerültek. Ugyancsak fontos adalék, hogy az ifjú gróf nem feledkezett meg a vendégekkel együtt érkező alkalmazottakról sem.^[[23]]

Az iratanyagot vizsgálva azonban feltűnik, hogy bár lejegyezték a vendégek névsorát, a katalógus mindössze huszonkét nevet tüntet fel az érkezés napjával és az elszállásolás helyével,^[[24]] ami ellentmond az előkészületek nagyságának, az ételek mennyiségének és a szakácsok számának.^[[25]] Még Festetics László által kiadott rendelései szerint is mivel a temetés 14-én volt megtartva, a vendégeket már 13-án fogadni kellett, de a kastélyban nem volt elegendő szállás, így vendégfogadóban vagy a tiszteknél is elszállásoltak vendégeket.^[[26]] László gróf a kastélybeli elszállásolásról pontos utasítást adott ki, oda csak az előkelő vendégsereget fogadta, így természetes, hogy ő is ott maradt a saját szobáiban. A kastély szegletszobájában kapott helyet édesanyja, s annak szolgálólánya is, valamint a palotán túli három szobában a püspökök és azok inasai, a sárga szobában Festetics György sógora, gróf Eszterházy Károly (1756-1828) és fia.  Az elrendelés értelmében, ha ők nem jelennek meg, vagy csak a gróf fia, akkor ő a lovas kastélyban kapna helyet, a nekik szánt szoba pedig öccseinek, Festetics Imrének (1762-1847) és Jánosnak (1763-1844) ideiglenes szállása lenne.^[[27]] A lista egyértelmű hiányos voltára utal ezenkívül, hogy László a kastélyban hetven, a tiszttartónál huszonnégy, a vendégfogadóban pedig hatvan személy érkezésére készültek fel, akiknek hat-hét tál ételes ebéd biztosításáról próbált gondoskodni.^[[28]] Természetesen mindenről próbált gondoskodni László, ezért készültek pontos számadások, és utasítások, de nemcsak az ünnepre vonatkozó előkészületek igényelt felkészülést, hanem biztonsági óvintézkedések sora is megtörtént. Így az ezüstkészlet hiánytalan megőrzése érdekében a porkolábnak kitüntetett szerep jutott, de odafigyeltek a rabokra és egyéb károk, pusztítások elkerülésére is.^[[29]]

A presztízsidőszak méltó lezárását jól ábrázolják Festetics László utasításai a számlák mellett, aminek megkoronázása a temetés, illetve a koporsót felvonultató menet kétszeri megismétlése volt.^[[30]] Megtudhatjuk, hogy a keszthelyi pincében 10 akó muraközi bor volt a somlaival keverve, de a kastélyban asztali borként a (gyenes)diásival keverve szolgálták fel. A ceremónia idejére a vendégek lovainak úgy szolgáltattak helyet, hogy a saját lovakat addig a felső majorba szállították.^[[31]] A vendégek cselédjeinek és inasainak napi 2 forint, a kocsisoknak 1 forint 30 krajcár kosztpénzt rendelt el a gróf. Azoknak a lovaknak, amelyeket az uraság istállójában szállásoltatták el 100 köböl zabot biztosítottak, így egy lóra naponta 1/8 jutott. Az uradalom minden jobbágyát is berendelték, hogy a társadalom minden rétege képviseltetve legyen a temetésen. Erre az időszakra a kéményeket kitisztították, a kút mellett lévő fecskendőket feltöltötték vízzel, egy tűzvész elkerülése érdekében. Ezenfelül utasította a halászokat, mészárosokat és az erdőőröket a legjobb húsok beszerzésére.^[[32]]

Ugyanilyen pontos instrukció mentén történt nemcsak az előkészület, hanem maga a temetés megszervezése is.

„A halotti Test a’ temetés napján, u. m. Szerdán hajnalban a Szekérre tétessen, és a’ Kapu alá állíttasson, az Udvari ajtók bézárattassanak, a’ Temetés Kísérők a’ Kastélyon fellyül az útszán elállíttassanak. – a’ Test az útszán fog Ki énekeltetni, és onnan a’ Kővetkezendő rendel a’ Templomi Kriptába vitetni.”^[[33]]

Ezenfelül meghatározta a felvonulás rendjét, mely értelmében legelöl mennek az iskolák diákjai a mestereikkel, a jobbágyság, a mesteremberek céhei, a gimnázium, a líceum, s a Georgikon diákjai, a muzsikusok, az inasok, az udvari cselédek és tisztek címerrel ellátott fáklyával a kezükben. Továbbá két tudósember, mellettük négy gyalogos lovász A koporsót hat lovon szállították, melynek oldalán a két huszár, a két középső ló mellett két lovász, a huszárok mellett a központi igazgatási testület, a Directio tagjai, mellettük a városi vezetés és a nemesek gyertyával a kezükben vonultak. Őket követte a gróf, az atyafiak, a vendégek, utánuk az idegenek, s a vármegyék katonái, s legvégül az asszonyok sorakoztak fel.^[[34]] A temetésen huszonegy muzsikos játszott, akiknek fekete palástszerű köpenyt készíttettek, amiket a ceremónia után a templomnak adományozták.^[[35]]  A gyászoló család tagjai előre kijelölt helyet foglaltak el a szertartás ideje alatt. A székeket fekete posztóval vonták be, az asztalra fekete abroszt, az oltárra két magas gyertyatartót helyeztek, a lovakra pedig alkalomhoz illően fekete posztóból terítőt készítettek.^[[36]]

 Jelen írásunkban tehát egy impozáns életút egy szegmensébe, annak lezárásába nyerhettünk betekintést. Festeticsnek üzenete volt az utókor számára, s remélhetőleg felkeltette az olvasó figyelmét is, hiszen életéből rengeteg adalékinformációt nyerhetünk a társadalom-, gazdaság- és művelődéstörténet vonatkozásában.

Jegyzetek és felhasznált irodalom

[1] Péczely Piroska: A keszthelyi Festetics kastély és belső berendezése. Budapest, Múzeumok Központi Propaganda Irodája, 1958. 32-44.; Kurucz György: A Festeticsek. Egy család változó korszakai. In: Rubicon (2013: 8. sz.) 27.; Kurucz György: Keszthely grófja: Festetics György. Budapest, Corvina, 2013. 262-67.

[2] Kazinczy Ferenc levelezése i. m. Közzéteszi: Váczy J. 1906. XVI. 350-51.

[3] Kazinczy Ferenc levelezése i. m. Közzéteszi: Váczy J. 1906. XVI. 348-49.

[4] Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) Festetics Levéltár (Lt) Festetics I. György halálával kapcsolatos iratok 1819 P 246 5. doboz (d.) B. IV./10. folio (fol.) 2.; 4-5.

[5] Uo. fol. 3.

[6] Uo. fol. 70-71.

[7] Uo. fol. 1.

[8] Uo. fol.74.

[9] Uo. fol. 61.

[10] Uo. fol. 11.

[11] Uo. fol. 12.

[12] Uo. fol. 71-72.

[13] Uo. fol. 13.

[14] Uo. fol. 72-73.

[15] Uo. fol. 22.

[16] Uo. fol. 31.

[17] Uo. fol. 18.

[18] Uo. fol. 47.

[19] Uo. fol. 48.

[20] Uo. fol. 61.

[21] Uo. fol. 49.

[22] Uo. fol. 61.

[23] Kurucz György: Adminisztráció, gazdálkodás, adósságkezelés: Gróf Festetics László pénzügyi helyzete az apai örökség átvételétől a zárgondnokság időszakáig (1820-1830). In: Századok 150. (2016: 3. sz.) 562.

[24] MNL OL Festetics Lt Festetics I. György halálával kapcsolatos iratok 1819 P 246 5. d. B. IV./10. fol. 1. Ezt Festetics László rendelte el gyászos rendeléseiben. Uo. fol. 78.

[25] Cséby Géza: Gróf Festetics György helye a magyar művelődéstörténetben, különös tekintettel a Magyar Minerva könyvsorozatra és a Helikoni Ünnepségekre. PhD értekezés. Szeged, 2013. 250. (http://doktori.bibl.u-szeged.hu/2060/1/Cseby%20Geza%20Grof%20Festetics%20Gyorgy%20helye%20a%20magyar%20muvelodestortenetben1.pdf)

[26] MNL OL Festetics Lt Festetics I. György halálával kapcsolatos iratok 1819 P 246 5. d. B. IV./10.  fol. 74.

[27] Uo. fol. 75.

[28] Uo. fol. 75.

[29] Uo. fol. 76.; 78.

[30] Uo. fol. 78.

[31] Uo. fol. 75.

[32] Uo. fol. 76.

[33] Uo. fol. 76.

[34] Uo. fol. 76-77.

[35] Uo. fol. 73.

[36] Uo. fol. 77.

Borítókép: Festetics György szobra a keszthelyi Fő téren