Magyarország legrégebbi temploma: Mátyás levele IV. Sixtus pápához

Mátyás király (1458-1490) szívén viselte az egyházzal való kapcsolatát, így rendszeresen levelezett a pápákkal, akik eleinte tetemes összegeket folyósítottak neki a török elleni háború céljából, utóbb azonban ezt az összeget folyamatosan csökkentették, mikor látták, hogy a király más háborúira költi el a neki juttatott aranyakat. Ennek ellenére számtalan intézményt alapított vagy újított fel, ahogy az alábbi levelében is írta. A címben szereplő Fehéregyháza sokáig a magyar történeti és régészeti kutatások fókuszpontjában állt, mivel Anonymus gesztája szerint itt temették el Árpád vezért.

sixtus_iv.jpg
IV. Sixtus pápa kinevezi a Vatikán könyvtárosává Bartolomeo Platinát

Az eredetileg plébániatemplomnak épült Fehéregyháza királyi kápolna volt az Árpád-korban, és Óbuda városa felett gyakorolta a plébániai jogokat egészen 1355-ig. Anonymus gesztája szerint a templom Árpád sírja fölé épült a magyarok megtérése után. 1400-ban IX. Bonifác pápa különböző búcsúkat engedélyezett a templom számára, de a Mátyás levelében részletezett okok miatt Fehéregyháza elhagyatottá vált. A király úgy vélte, hogy jó ötlet, ha a fővároshoz közel egy zarándokhelyet alakít ki, és azt pálos szerzeteseknek adja. Antonio Bonfini A magyar történelem évtizedei című munkájában már egyenesen Nagy Károly alapításához köti Fehéregyházát, kibővítve a levélben a király azon mondatát, amely szerint ez a templom épült legrégebben Magyarországon. Ez a történet azonban vélhetően csak a humanista történetíró műve, korabeli források nem tudnak róla.

A pálos kolostor végül Mátyás akaratának megfelelően felépült, bár a rend nem igyekezett birtokba venni, 1482-ben a pápának sürgetnie kellett őket, hogy legyenek szívesek belakni az új intézményt. 1492-ben és 1496-ban II. Ulászló kér újabb megerősítéseket VI. Sándor pápától. Végül nyolc szerzetes költözött be.

110_tv05matyas_kiraly_kep1_matyas_kiraly.jpg
Hunyadi Mátyás az ezerforintoson kívüli legismertebb ábrázolása

A középkori Magyarország Mohácsig tartó történetében jeles zarándokhellyé virágzott fel a Jagelló-korban Fehéregyháza. Mikor II. Ulászló agyvérzéssel ágynak esett, felesége, Candale-i (Foix-i) Anna elhatározta, hogy Budáról gyalog megy el Fehéregyházára. Mikor végül férje jobban lett, arra kérte, hogy télvíz idején a királyné ne gyalogoljon mezítláb el a kolostorhoz, aminek Anna királyné eleget is tett, de a zarándoklatot teljesítette. Kevesen tudják, hogy II. Lajos királyt 1506-ban Fehéregyházán keresztelték meg. A mohácsi vereséget követően azonban Fehéregyháza, mint annyi más középkori épület, áldozatul esett a harcoknak.

Mátyás levele IV. Sixtus pápának

Szentséges atyám és kegyelmes uram, hódolattal ajánlom magam szentséges lábait csókolva.

Ne csodálja szentséged és ne tartsa alkalmatlankodásnak, ha országom ügyes-bajos egyházi dolgaiban vagyok kénytelen ismét segítséget kérni Szentségedtől; ezt kívánja az a különös odaadás, amellyel az egyház és Isten nagyobb dicsősége érdekében buzgólkodom, ezt sugallja a bizalom, amelyet szentséged iránt érzek. Gondjaim, bajaim közül ugyanis kiváltképp a szívemen viselem, hogy uralkodásom alatt országom minden templomát a hívek áhítata tölthesse be. Szentséged, aki mindig kegyesen és jóindulattal bánt velem, jól tudja, mennyit fáradoztam már ezért szentségednél. Szentséged engedélyével és támogatásával sok, hosszú ideig elhanyagolt, végképp elhagyatott templom épült újjá és lett szebb, mint alapítása idején.

Buda nevű városom közelében, alig egy mérföldnyire a királyi vártól, van a mezőn egy templom, amelyet isten anyjának a dicsőségére szenteltek fel. A régiek szerint ezt a templomot a többinél régebben, még a térítés korában alapították; azt mondják, hogy a hívek nagy számban és áhítattal gyűltek össze benne Isten anyjának minden ünnepén, nagy becsben is tartották, vallásos tisztelettel vették körül.

Valamikor önálló plébánia volt itt; mostanra megváltozott, elnéptelenedett a táj, a templom magányosan áll a hegyek lábánál, a síkságon. A plébánia neve megmaradt ugyan, de nem jár már ide szinte senki, csak az áhítat vonzza ide nagy számban a gyülekezetet. Misézni azonban ritkán szoktak itt, mert a plébános a budai prépostságon kívül egyéb javadalmakat is élvez, a templom pedig, amely kicsi és hasznavehetetlen, mellőzött. Nem ezt tette meg a plébános székhelyül, káplánokat sem rendelt ide – legfeljebb kettőt vagy még annyit sem –, akik helyette a templomot benépesíthetnék és az összesereglett híveknek misét mondhatnának. Az itt lakók viszont több olyan botrányt okoztak, amely a gyülekezet bizalmát és a templom tekintélyét alaposan megcsappantotta. Meg aztán azért is jutott a templom ilyen leromlott, elhanyagolt állapotba, mert évek óta mindig mások kapták a zsírosabb adományokat.

Boldog Özséb kanonok (~1200-1270), a pálos rend alapítója

Ezért és a Szent Szűz iránti tiszteletből, akinek egykor a templomot felszentelték, s azért, hogy a nép nagyobb áhítattal forduljon ahhoz, aki Magyarország patrónája is, elhatároztam, hogy az épületnek gondját viselő, istenfélő embereket helyezek oda.

Odaadó fiaként könyörgök Szentségedhez, méltóztassék mindent jóváhagyni, és engedélyezni, hogy a templomba pálos remete testvéreket telepíthessek, akiket szigorú következetességük és feddhetetlen életük miatt mindenki szeret, és hogy a helyet egyébként is a pálos rendnek adományozhassam.

Túl azon, hogy a beleegyezés számomra rendkívüli kegyet jelent, szentséged a templom pusztulását is megakadályozza, sőt, gondoskodik a megújulásáról is, ami növeli majd a nép áhítatát isten anyja iránt, és újra benépesíti hívekkel a templomot.

Én pedig a szokásos juttatásokon kívül más adományokkal is elhalmozom az egyházat, hogy még több istenfélő ember költözzön bele, és szüntelen imádkozzanak szentségedért és a hívekért.

Gyors és kegyes választ várok szentségedtől, akinek lábai elé alázattal ajánlom magam.

Kelt Budán, az Úr 1480. esztendejében, Magyarországon való uralkodásunk huszonharmadik, cseh királyságunk tizenkettedik évében. Szentséged odaadó fia, Mátyás, Isten kegyelméből Magyarország stb. királya.” (Ballér Piroska fordítása.)

Forrás:

V. Kovács Sándor (szerk.): Magyar levelestár. Mátyás király levelei 1460-1490. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1986)

A nyitóképen Buda 1493-as ábrázolása a Nürnbergi Krónikából

Facebook Kommentek

További írásaink