Egy elfeledett terv: villamos a Gellért-hegy alatt

A Széchenyi lánchíd felépítése előtt és után számos bírálat érte a tervezőket, ugyanis a híd budai hídfőjénél a Várhegy magasodott, a Budai Váralagút megépítésére pedig további 15 évet kellett várni. Fél évszázaddal később, az Erzsébet-híd építése kapcsán hasonló problémák merültek fel, a Döbrentei téren ugyanis a Gellért-hegy sziklái meredeztek a híd lejárójánál. A Lánchíddal ellentétben az Erzsébet-hídra terveztek villamost, így felmerült, hogy a a Gellért-tér felé vezető sínpárokat  egy alagúton keresztül vezessék a rohamosan fejlődő dél-budai városrész felé.

A villamosforgalom megtervezése azonban bonyodalmakba ütközött, ugyanis a hídfőtől északra a mai Szent Gellért rakpart helyén nem volt elegendő hely a közúti és a vasúti forgalomnak, ezért már rendkívül korán, a híd átadása előtt, 1901-ben felmerült egy alagút építése, erről a Fővárosi Közlöny így számolt be:

“A budapesti villamos városi vasút társaság tervbe vette, hogy a Dunaparton végződő vonalát az Eskü-hídon átvezetve, a Gellért-hegyi alagúton, Árok-utczán (sic!) át Attila-körúton az ördögárok mellett való bekanyarodással a fogaskerekű vasútig vonalat épít és előmunkálati engedélyért folyamodott is a kereskedelmi miniszterhez.”

Fővárosi Közlöny 1901. 91. sz. 1638. o.

13256.jpg

A Tabán és a Gellért-hegy 1872 körül. GGAABBOO / FORTEPAN

Varga Ákos Endre cikkében megemlíti, hogy a hídon áthaladó vonalért két társaság állt egymással versenyben, a fenti cikkben szereplő BVVV és a Budai Közúti Vaspálya Társaság (BKVT), ennek eredményeképpen a híd elkészülte után a sínpár sokáig sehová sem vezetett. Lásd az alábbi képet:

erzseb2.jpg
Az Erzsébet-híd 1941-ig

Az alagútnak két lehetséges végpontot terveztek, az egyiket a Szent Gellért térre, a másikat a Tabán irányába, előbbiről a BTM Kiscelli Múzeumban (nem túl jó minőségű) látványtervet is őriznek:

22461.jpg
A Szent Gellért téri villamos kijáró látványterve. BTK Kiscelli Múzeum, Tervtár, 22461

Az alagútépítés ötletét azonban viszonylag hamar elvették, 1901-et követően nem találtam nyomát annak, hogy komolyan tervezték volna ennek a verziónak a kivitelezését. Vonalvezetési szempontból kedvezőtlenebb (nagyobb ívű) kanyarral, a rakpart feltöltésével oldották meg a villamosvonal vezetését. Ez a terv kétségkívül csak töredékébe került az alagút megépítésének, arról a körülményről nem beszélve, hogy a hegy alatti vízforrásokat így csak minimálisan zavarta meg az építkezés. Az rakparti kivitelezés mellett azonban nem csak az olcsóbb ár döntött, hanem az építkezés gyorsasága is, ugyanis a Lánchíd felújítása az Erzsébet-híd átadása miatt csúszott el az 1910-es évekre, a villamosközlekedés megindulása lehetővé tette, hogy Budapest első állandó hídját lezárhassák a forgalom elől. Ennek történetét azonban egy következő cikkre hagyom.

Budapest, Gellért tér villamosokkal, 1910-es évek. Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, Történeti Fényképarchívum, 9009
Budapest, Gellért tér villamosokkal, 1910-es évek. Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, Történeti Fényképarchívum, 9009

Az elmaradt budapesti nagyberuházásokról szóló cikksorozatom első, a Nemzeti Színházról szóló része itt olvasható:

Az első világháború elsodorta az új Nemzeti Színházat


Forrás:

Fővárosi Közlöny, 1901

Ajánlott irodalom:

Varga Ákos Endre: Villamosok az Erzsébet hídon. Hampage

A nyitóképen az épülő Erzsébet-híd 1900 körül, a háttérben a szabályozás előtt álló partszakasz. (SCHOCH FRIGYES / FORTEPAN)

További írásaink