Robbanás a szocialista Varsó szívében

1979. február 15-én 12.40-kor hatalmas robbanás rázta meg Varsó belvárosát. A füst eloszlását követően a fagyos időjárás ellenére is nyüzsgő belváros járókelői értetlenül meredtek a megújuló lengyel szocializmus egyik építészeti ékköveként létrehozott üveghenger szétroncsolódott romjaira, amely néhány pillanattal korábban még egy forgalmas bankfióknak adott otthont.

A varsóiak kedvelt találkozóhelyének számító belvárosi üveghenger, amelyre mindenki csak Rotundaként (szó szerint kör alakú épületet jelent) hivatkozott, létrehozásának az ötlete a forradalmi 1956-os évben fogant meg. Az 1960-as évek legnagyobb varsói építészeti beruházása keretében a „Sztálin és a szovjet nép ajándékaként” felépített szocreál felhőkarcoló – a Kultúra és Tudomány Palotájának – keleti oldala mentén egy új, akár kisebb városrésznek is beillő épületegyüttes került kialakításra. A Varsó belvárosát átszelő Marszałkowska utat szegélyező, második világháborúban elpusztult bérpaloták helyén felhúzott modernista épületek a tervezők és a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetőségének szándéka szerint a lengyel szocializmus új irányvonalának a sikerességét voltak hivatottak hirdetni.

3111

A Marszałkowska út 1914-ben. A második világháború során Varsó jelentős részéhez hasonlóan ezen épületek is megsemmisültek. Forrás: Wikimedia Commons

Az akkori lengyel építőipar technikai lehetőségeit maximálisan kihasználó, 24 emeletes lakóházakból és hatalmas áruházakból álló, épületegyüttes déli szélén 1966-ra épült fel a vasgerenda szerkezetű és szinte teljesen üveggel borított, körkörös épület, amelyet a Lengyel Általános Takarékbank (PKO BP – Powszechna Kasa Oszczędności Bank Polski) vett birtokba. A főváros lakosai által – tetőszerkezetének egyedi kialakítása miatt – gyakran csak „tábornoki sapkának” hívott épület rövid időn belül Varsó belvárosi látképének szerves részévé vált, az előtte lévő kisebb tér pedig idővel kedvelt találkozóhely lett.

3112

Épül a Rotunda, a képen jól látható az épület jellegzetes, körkörös vasszerkezete. Forrás: Leszek Wysznacki: Warszawa od wyzwolenia do naszych dni. Wydawnictwo Sport i Turystyka. Varsó. 1977. 98. o.

3113

 A megújuló szocialista Varsó új büszkesége a Marszałkowska út mentén épülő új modernista városrész, az épülő Rotunda a képek jobb oldalán látható. Forrás  

3114 A Rotunda épülete az 1970-es évek elején. Forrás: Narodowy Archiwum Cyfrowe, SM040-W-88-2

Nem volt ez másképp 1979 februárjában sem, Lengyelország ekkor már hónapok óta a kivételesen hideg tél fogságában szenvedett. A fagyos időjárás ellenére is forgalmas belvárosi utcákat 12.40-kor óriási robbanás rázta meg…

1978-1979 tele az „évszázad teleként” vonult be a lengyel történetírásba. Az év utolsó napjaiban a szokásosnál nagyobb mértékű és intenzitású havazás egy hét leforgása alatt teljesen megbénította az országot. A havazást követő, még lengyel mértékkel is szokatlannak számító erős fagyok tovább rontottak a már így is akadozó energiaellátás szintjén. A nagy hidegben megrepedtek a vasúti sínek, és leszakadtak a fűtővezetékek. A legtöbb nagyvárosban az autóbuszokon kívül leállt a teljes tömegközlekedés, a hóeltakarítási munkálatokhoz bevetették a katonaság lánctalpasait is.  

3115

A Lengyelországot megbénító rendkívüli hideg Varsót sem kerülte el 1978-1979 telén. Forrás: Krzysztof Barański, Agencja FORUM

A nyitott belső terű, nagy üvegtáblákkal borított épület a szemtanúk beszámolója alapján szinte felemelkedett a robbanás erejétől. A bankfiók földszinti szobái és az irodáknak helyt adó két felső emelet felemelkedett majd részlegesen beszakadt, az alagsor nagy része helyén pedig csak egy néhány méter mély gödör maradt. A robbanás által keletkezett légnyomás betörte a több háztömbnyire lévő épületek ablakait is.

3116

A Rotunda szétroncsolódott épülete a robbanást követően. Forrás: Adam Urbanek, PAP/CAF

A szocializmus évtizedeiben a párt utasításainak megfelelően a lengyel sajtó gyakran elhallgatta, vagy csak néhány mondatban számolt be a tömegszerencsétlenségekről. A város szívében történő robbanást azonban egyszerűen lehetetlen lett volna eltitkolni. A robbanás kivizsgálására felállított bizottság jelentése szerint a katasztrófát, a rendkívüli időjárás hatására az épület alagsorán keresztülfutó vezetékből szivárgó gáz berobbanása okozta. A hivatalos magyarázatot azonban sokan kétellyel fogadták („hogyan lehet gázrobbanás egy olyan épületben, amelybe nincs is gáz bekötve”) és hamarosan számos mendemonda kapott szárnyra a varsóiak körében. Egyesek szerint a katasztrófát a párt egyes tagjainak az utasítására szándékosan idézték elő annak érdekében, hogy így tüntessék el nyomtalanul az épületben tárolt titkos és kompromittáló dokumentumokat. Mások inkább egy sikertelen bankrablási kísérletre gyanakodtak, a pletykák szerint rablók idézték elő a katasztrófát amikor elszámolták az alagsori széf felnyitásához „szükséges” robbanószer mennyiséget.

3117

Az épület belseje szinte teljesen megsemmisült. Forrás: Adam Urbanek, PAP/CAF

A katasztrófa okait végül az 1990-es évek végére sikerült maradéktalanul feltárni. A legfrissebb kutatások szerint egy munkás túl erősen húzta meg az épület alatt áthaladó gázvezeték egyik szelepét rögzítő csavarokat. A rendkívüli hideg hatására végbemenő hőösszehúzódás, a túl erősen meghúzott csavarok, valamint az erős talajrezgés (az épület két rendkívül forgalmas utcának kereszteződésénél állt, illetve mintegy 8 méterre haladt tőle a varsói Központi Pályaudvar felé vezető egyik fő földalatti vasútvonal) együttes hatása a szelep kupolájának repedéséhez vezetett. A hosszú résen keresztül azonnal megkezdődött a földgáz kiszivárgása, amely egyrészt a felszínen lévő nagy hó, másrészt pedig a bank hibás levegő keringtetési rendszere miatt (egy hibás alkatrész miatt már egy éve nem működött rendesen a rendszer) nem tudott szabadon távozni az épületből. A rendkívüli hideg pedig a gázhoz kevert és annak jellegzetes „szagát” adó vegyület cseppfolyósodásához vezetett. Ennek hatására semmi sem figyelmeztette az épületben dolgozókat az alagsorból, a távközlési kábelek burkolatán keresztül, az épület felsőbb részeibe átszivárgó gázról. Ettől a pillanattól kezdve a katasztrófa bekövetkezéséhez már csak egy szikra kellett…

3118

Forrás: Adam Urbanek, PAP/CAF

A katasztrófában 49 ember vesztette életét 135-en pedig megsérültek. A mentést elősegítette az épület belvárosi fekvése, az első mentő és tűzoltó egységek percek alatt a helyszínre érkeztek. Az utolsó túlélőt három órával a robbanást követően találták meg a romok között, a leszakadt belső szerkezet elemei alól ezt követően már csak holtesteket tudtak kiemelni. A túlélők utáni kutatást csak egy héttel a robbanást követően zárták le. Hivatalos szakértői becslések szerint az épület belső és külső szerkezete 70 százalékban teljesen megsemmisült.

3119

A Rotunda felújítás alatt álló épülete 2017 első hónapjaiban.  Forrás: Kuba Atty, Agencja Forum

Az épület minél hamarabb való újjáépítése presztízskérdésnek számított a pártvezetés számára, így már 1979 októberében átadták a felújított és részben átalakított, hagyományos helyett sötétített üveggel borított épületet. Nem sokkal később pedig az áldozatok előtt tisztelgő emléktáblát avattak fel a Rotunda északi falánál. Az épület a rendszerváltást követően is a bank tulajdonában maradt. A PKO BP vezetősége 2010-ben, az épületet teljes átalakítása és modernizálása mellett döntött, a munkálatokat 2017 elején kezdték meg.


Felhasznált irodalom és források:

 Majewski S., Jerzy: Warszawa śladami PRL-u. Drukarnia Perfekt. Varsó. 2010

Wysznacki, Leszek: Warszawa od wyzwolenia do naszych dni. Wydawnictwo Sport i Turystyka. Varsó. 1977.

NAC – Narodowy Archiwum Cyfrowe (Lengyel Digitális Archívum)

PAP Arvhiwum – Lengyel Állami Sajtó Ügynökség Archívuma

 

Facebook Kommentek

További írásaink