“A Margit-híd nem visz sehonnan sehová” – 22 kép a változó Budapestről

I. rész: A Jászai Mari tér

Mivel Budapest fejlődése a 19. században rendkívül felgyorsult, a század vége felé a lakosság száma rohamos növekedésnek indult, és így a város képe jelentős változásokon ment át. A város terjeszkedése során olyan területeket is bekebelezett, amelyek korábban jóval a városon kívül estek, mezőgazdasági, vagy ipari területek voltak. Budapest második hídját már az egyesülés (1873) előtt, 1872-ben elkezdték megépíteni, befejezése 1876-ig tartott. Megépítése idején azonban sokak számára egyáltalán nem volt evidens annak kijelölt helye.

Budai alsó rakpart a Margit híd felé nézve, a háttérben a pesti hídfőnél jól kivehetőek az ipari komplexumok gyárkéményei. (1894-1900 k.) Klösz György fényképe. Budapest Főváros Levéltára, HU.BFL.XV.19.d.1.08.131
Budai alsó rakpart a Margit híd felé nézve, a háttérben a pesti hídfőnél jól kivehetőek az ipari komplexumok gyárkéményei.
(1894-1900 k.) Klösz György fényképe. Budapest Főváros Levéltára, HU.BFL.XV.19.d.1.08.131

Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT) vezetése – bár a közvélemény ellenezte – elhatározta a Margit híd megépítését. Ekkoriban a híd tervezett helyén a pesti oldalon mocsaras terület, illetve állatok felhordására alkalmas hajórámpa volt, ahol a fuvarosok gyakran mosták kocsijukat és állataikat. A megépítést ellenzők szerint az új hídnak nem lenne funkciója, ugyanis a budai oldalon csak földszintes házak álltak, a szentendrei HÉV pedig még nem létezett. Az idő végül az FKT-t igazolta, az 1876-ban átadott hídon 1879-től először lóvasút, majd villamos közlekedett. Budai oldalán, a híd alatt, 1895-től vasút, a mai HÉV elődje közlekedett. A pesti oldal mocsarait lecsapolták, az egykori Tömő téri – ma Kossuth Lajos tér –kocsimosók helyére pedig az Országház került.

Mostani cikkembe olyan képek közül válogattam, amelyek a Margit-híd megépítése óta keletkeztek, s az egykori Rudolf trónörökös – a mai Jászai Mari – teret mutatják. Következő cikkemben a budai oldal változásait kívánom bemutatni.

Széchenyi (Rudolf) rakpart, ideiglenes vízmű a Margit híd és a Parlament között. (1895 k.) Klösz György fényképe. Budapest Főváros Levéltára, HU.BFL.XV.19.d.1.07.061
Széchenyi (Rudolf) rakpart, ideiglenes vízmű a Margit híd és a Parlament között.
(1895 k.) Klösz György fényképe. Budapest Főváros Levéltára, HU.BFL.XV.19.d.1.07.061

 

Az Újpesti rakpart a Margit híd felől nézve. Hátul balra az Erzsébet gőzmalom, jobbra a Pannónia gőzmalom látható. (1895 k.) Klösz György fényképe. Budapest Főváros Levéltára, HU.BFL.XV.19.d.1.07.059
Az Újpesti rakpart a Margit híd felől nézve. Hátul balra az Erzsébet gőzmalom, jobbra a Pannónia gőzmalom látható.
(1895 k.) Klösz György fényképe. Budapest Főváros Levéltára, HU.BFL.XV.19.d.1.07.059
Margit híd, a pesti hídfővámházai és a Szent István (Lipót) körút felé nézve. (1894 k.) Klösz György fényképe. Budapest Főváros Levéltára, HU.BFL.XV.19.d.1.07.049
Margit híd, a pesti hídfővámházai és a Szent István (Lipót) körút felé nézve.
(1894 k.) Klösz György fényképe. Budapest Főváros Levéltára, HU.BFL.XV.19.d.1.07.049
Pesti alsó (Rudolf) rakpart a Margit híd felé nézve. (1886 után) Klösz György fényképe. Budapest Főváros Levéltára, HU.BFL.XV.19.d.1.07.048
Pesti alsó (Rudolf) rakpart a Margit híd felé nézve.
(1886 után) Klösz György fényképe. Budapest Főváros Levéltára, HU.BFL.XV.19.d.1.07.048
Távolban látszik, hogy a mai Jászai Mari tér környékén elkezdtek megjelenni a nagyobb (lakó) épületek is. (1907) LAJTAI LÁSZLÓ/FORTEPAN
Távolban látszik, hogy a mai Jászai Mari tér környékén elkezdtek megjelenni a nagyobb (lakó) épületek is.
(1907) LAJTAI LÁSZLÓ/FORTEPAN
23 évvel később a területen már sokemeletes házak tucatjai állnak. (1930) ZAINKÓ GÉZA/FORTEPAN
23 évvel később a területen már sokemeletes házak tucatjai állnak.
(1930) ZAINKÓ GÉZA/FORTEPAN
A látvány Budáról. (1942) LUDOVIKA/FORTEPAN
A látvány Budáról. (1942) LUDOVIKA/FORTEPAN
A Margit-híd 1944 novemberében felrobbant, melynek több százan estek áldozatául. A híd csonkjai a Jászai Mari felől. (1945) FORTEPAN/FORTEPAN
A Margit-híd 1944 novemberében felrobbant, melynek több százan estek áldozatául. A híd csonkjai a Jászai Mari felől.
(1945) FORTEPAN/FORTEPAN
A hídtól valamivel északabbra építették meg a „Manci-hídat”. A Buda felől készített képen jól látszanak a pesti oldal épületkárai. Dr. KRAMER ISTVÁN/FORTEPAN
A hídtól valamivel északabbra építették meg a „Manci-hídat”. A Buda felől készített képen jól látszanak a pesti oldal épületkárai.
Dr. KRAMER ISTVÁN/FORTEPAN
A Balaton utca 2. szám. Az épületet a háború után markánsan átalakították, mai alakjában „Fehér házként” ismerjük. (1945) FORTEPAN/FORTEPAN
A Balaton utca 2. szám. Az épületet a háború után markánsan átalakították, mai alakjában „Fehér házként” ismerjük.
(1945) FORTEPAN/FORTEPAN
A Belügyminisztérium épülete az átalakítás alatt, 1949. február OSA Archívum-Magyar rendőr, 000203/003
A Belügyminisztérium épülete az átalakítás alatt, 1949. február
OSA Archívum-Magyar rendőr, 000203/003
Az újjáépített Margit-híd 1947-ben. FORTEPAN/FORTEPAN
Az újjáépített Margit-híd 1947-ben.
FORTEPAN/FORTEPAN
A "Fehér ház" 1949-ben FORTEPAN/FORTEPAN
A “Fehér ház” 1949-ben
FORTEPAN/FORTEPAN
A "Fehér ház" 1950-ben FORTEPAN/FORTEPAN
A “Fehér ház” 1950-ben FORTEPAN/FORTEPAN
A személyi kultusz "kötelező" kellékei a "Fehér ház" homlokzatán, 1951 MAGYAR RENDŐR/FORTEPAN
A személyi kultusz “kötelező” kellékei a “Fehér ház” homlokzatán,
1951 MAGYAR RENDŐR/FORTEPAN
Az ideiglenes kivonulás alkalmával, 1956. október 31. NAGY GYULA/FORTEPAN
Az ideiglenes kivonulás alkalmával,
1956. október 31. NAGY GYULA/FORTEPAN
A harcok szünetében, feltehetően 1956. október 31-e körül. NAGY GYULA/FORTEPAN
A harcok szünetében, feltehetően 1956. október 31-e körül.
NAGY GYULA/FORTEPAN

Jászai Mari tér, 1956 OSA Archívum, 1956 Digitális gyűjtemény

Marx és Engels szobra (Segesdi György) 1971-ben került az ekkor már az MSZMP Központi Székhazaként funkcionáló "Fehér ház" elé. A kubista szobor ma a Mementó Parkban van. FORTEPAN/FORTEPAN
Marx és Engels szobra (Segesdi György) 1971-ben került az ekkor már az MSZMP Központi Székhazaként funkcionáló “Fehér ház” elé. A kubista szobor ma a Mementó Parkban van.
FORTEPAN/FORTEPAN
A tér és a híd 1975-ben SIJMONS ED/FORTEPAN
A tér és a híd 1975-ben SIJMONS ED/FORTEPAN
Tüntetés 1988. március 15-én. HODOSÁN RÓZA/FORTEPAN
Tüntetés 1988. március 15-én.
HODOSÁN RÓZA/FORTEPAN
Marx és Engels szobrának eltávolítása a rendszerváltoztatás után. Szücs György: A „zsarnokság” szoborparkja. In. Budapesti Negyed 1994. 3. sz.
Marx és Engels szobrának eltávolítása a rendszerváltoztatás után. Szücs György: A „zsarnokság” szoborparkja.
In. Budapesti Negyed 1994. 3. sz.


Felhasznált és ajánlott irodalom:

Balázs Erzsébet: Multikulturális világváros született: Budapest,1873. In: Barátság, 2008. 5. sz.
Bierbauer Virgil: Pesti építőmesterek munkássága, 1809-1847. In: Tanulmányok Budapest múltjából.
Déry Attila: A Fővárosi Közmunkák Tanácsa (1870–1948) Egy független városrendező hatóság. In: Budapesti Negyed, 1995. 3. szám.
Katus László: Budapest népessége, népesedése és társadalma a 19-20. század fordulóján. In: A világváros Budapest két századfordulón. Napvilág, Budapest, 2010.
John Lukacs: Budapest 1900. A város és kultúrája. Európa, Bp. 2014.
Páll Gábor: A budapesti Duna hidak története. Pályamunka a Magyar Tudományos Akadémia műszaki történeti tárgyú pályázatára. Közlekedés fejlesztési Koordinációs Központ, Bp. 2007.
Szücs György: A „zsarnokság” szoborparkja. In: Budapesti Negyed 1994. 3. sz.
Tabajdi Gábor: Kis állambiztonsági topográfia 2. In: Betekintő, 2011. 1. sz.

Facebook Kommentek

További írásaink