Rákosi Mátyás öccse, Biró Ferenc karrierje az 1940-es évek második felében

Rákosi Mátyásnak, a kommunista párt első emberének élete meglehetősen feldolgozott, ez persze közel sem jelenti azt, hogy a róla készült életrajzok között ne kéne válogatnunk. Az államszocialista rendszerben készült munkák szándékosan torzítják a múltat. Apor Balázs tanulmánya jelentősen segít eligazodni az utólag kitalált történetek és a valóság között.[1] A későbbi pártállami vezető életének egy viszonylag kevéssé feltárt szelete pont a családi élete, a testvéreihez, szüleihez való viszonya. Jelen írásomban arra keresem a választ, hogy a háború után életben maradt családtagjai közül a legbefolyásosabb pozíciókat betöltő, Ferenc öccsének karrierje miként alakult a Szovjetunióból való hazatérése után.

biro-ferenc

Biró Ferenc beszédet mond Siófokon WM-es dolgozóknak. Az UMFI Magyar Filmhíradó 23. adásából kimerevített képkocka. 1948. Augusztus. Filmhíradók Online

A bácskai eredetű Rákosi-család történetével behatóan Molnár Tibor foglalkozott, tanulmányából kiderül, hogy édesapja, József, bátyja, Béla és húga, Hajnalka a holokauszt áldozatai lettek. Két húga és édesanyja még a háború előtt meghalt, két öccse pedig, Zoltán és Ferenc jócskán túlélték Rákosi Mátyást. Három nővére halálának a dátuma ismeretlen, két kisebb testvére pedig csecsemő korában meghalt.[2] Az egykori kommunista pártállami vezetőnek tehát, több mint tíz testvére volt!

Rákosi Ferenc pályájának megrajzolásához egykori munkahelyén, a Weiss Manfréd Művekben vezetett, s Budapest Főváros Levéltárában őrzött személyi kartonja lesz a segítségemre.[3] Emellett jelentős adalékokat nyújtanak a sajtóban napvilágot látott információk is. Ezek szerint megállapítható, hogy Rákosi Mátyás középső öccse 1904-ben, a család már magyarosított nevén Sopronban született. – Elterjedt tévhit, hogy vezetéknevük eredetileg Roth lett volna, az igazság ezzel szemben az, hogy a szülők és az idősebb gyermekek Rosenfeld néven születtek, a Roth (németül: vörös) egy gúnynév volt. – Ennek ellenére mind Zoltán, mint Ferenc a Biró nevet vették fel. Faludy György: Pokolbéli víg napjaim c. munkájában a következő magyarázatot adja arra, hogy Zoltán (és ebből következően Ferenc is) miért vették fel a Biró nevet:

– Ki az a Bíró Zoltán?

– A párt kulturális osztályának vezetője – felelte Orbán csodálkozva. Láthatóan nem értette, hogy valaki ne ismerje Bíró Zoltán nevét. Vagy tán csúfolódom vele? – Azonkívül – tette hozzá nyomatékosan – Rákosi elvtárs testvére.

– Mostohatestvére?

– Nem. Édestestvére. Rákosi elvtársnak több testvére van, de mindegyikük más nevet visel.

– Miért?

– Mert csak egy Rákosi elvtárs lehet – felelte és jóindulatú pillantást vetett felém. Ostobább voltam, mint amilyennek gondolt.[4]

A fenti magyarázat ugyan logikusnak logikus, de más forrásból ennek megerősítését nem találtam. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága által készített Rákosi életrajz ezt mégis némileg megerősíti, ugyanis eszerint Zoltán és Ferenc 1945-ben változtattak nevet.[5]

Ferenc (Mátyáshoz hasonlóan) a család társadalmi státuszának megfelelő oktatásban részesült, a gimnáziumot azonban nem fejezte be. Az ellenforradalmi rendszer megszilárdulása után előbb Jugoszláviába emigrált – a gyakorlatban hazaköltözött Szabadkára ­–, majd a Szovjetunóba költözött, s itt 1935-re befejezte egyetemi tanulmányait s repülőgép-mérnök lett. Ezt követően a frissen alapított Moszkvai Légi-közlekedési Intézetben helyezkedett el.[6]

A német-szovjet háború kitörése után a Vörös Hadsereg századosaként vett részt a háborúban 1941. június 27-étől egészen a harcok végéig, 1945-ig.[7] Végzettsége és munkahelye alapján azonban nem jelenthetjük ki biztosan, hogy ez a rang milyen konkrét háborús szolgálatot jelentett számára. Elképzelhető, hogy a fenti intézet munkatársaként dolgozott tovább a szovjet légierő mérnökeként, századosi rangban. Emellett az az eshetőség sem zárható ki, hogy pilótaként vette volna ki a részét a „nagy honvédő háborúból”.  Ezek tisztázására további – elsősorban orosz nyelvű – források bevonására lenne szükség.

Miután Biró Ferenc visszaköltözött Magyarországra, 1946. január 7-én a csepeli Weiss Manfréd Művekhez került. Noha végzettsége és munkatapasztalata valóban alkalmassá tette főmérnöki kinevezésére, beszédes, hogy a „referencia”, a „munkahelyi tapasztalat” és a „referencia után előző felettesét meg lehet-e kérdezni” rovatba a „nem”, „nincs” „nem” bejegyzések kerültek. Karrierje rendkívül gyorsan ívelt felfelé, új munkahelyén két héttel (!) később, 1946. január 21-én már a gépgyártó nagy és kisműhely és a javító üzem osztályvezető főmérnöke lett. Ugyanezen év május 1-étől már cégvezető lett, s fizetése már elérte a havi 2281 Ft-ot.[8] Összehasonlításképpen egy kg kenyér 1946-ban 1 Ft körüli árban volt kapható.

16697

A Csepeli Weiss Manfréd Művek, később Rákosi Mátyás Művek, 1951-ben. Magyar Rendőr / Fortepan

Mind fizetési besorolása, mind pedig beosztása folyamatosan javult, így 1947. december 1-től már 4650 Ft-ot keresett, 1948-től pedig már a WM vezérigazgatója lett. Az üzemet később Rákosi Mátyásról nevezték el, így előállt az a rendkívül pikáns helyzet, hogy a pártállami vezér öccse a róla elnevezett gyár elsőszámú embere lett. A személyi karton tanulsága szerint azonban Biró elvtárs nem csak a rendkívül magas fizetését élvezhette, hanem a különböző pótlékokat, külföldi (nyugati és keleti) utakat – és ezek költségtérítéseit – egyaránt.

Biró Ferenc Magyarországra való települése után nem osztozott a menekültek és kibombázottak sorsában, nem kellett sokáig szükséglakásban élnie. Az Andrássy út 5. sz. egy III. emeleti lakását kapta meg.[9] Ezt követően, testvéréhez hasonlóan, Pestről Budára költözött.[10] Az Orsó utca 21. azon kívül, hogy Buda egy rendkívül előkelő negyedében található, magasrangú pártkáderek is a szomszédságába kerültek, Nagy Imre például az Orsó utca 43-ban lakott.

img_1842

Rendkívül zavarbaejtő részlet Biró Ferenc kartonjából: A WM-nél rendszeresített formanyomtatványt a háború után nem azonnal cserélték le. A zsidó törvények értelmében értelmiségi diplomás munkavállalót nem alkalmazhattak az üzemnél, s ezt külön kellett jegyezni. Ugyan 1946-ban ezt a részt nem töltötték ki Rákosi öccsénél, a zsidó felmenőkkel rendelkező Biró kartonján meglehetősen meglepően mutat a rovat.

A pártállami rendszer nem csak magas fizetéssel járó státusszal, külföldi utakkal, sofőrrel és elit környéken elhelyezkedő villával, de folyamatosan adott jutalmakkal és kitüntetésekkel is elhalmozta Rákosi Mátyás testvérét. A május 1-ei jutalmakról a személyi kartonból kapunk információkat.[11] A Világ beszámolt arról, hogy Biró Ferenc 1948-ban kiváló mérnök lett,[12] az „áttörés évének” azonban mindenképpen 1949-et tekinthetjük.  A Népszava beszámolt arról, hogy a pártállam miként adott Birónak egy hatalmas összeggel járó kitüntetést:

Az Újjáépítés 20 000 Forintos nagydíjai:

Biró Ferenc és Valkó Márton együttesen

Biró Ferenc, a WM vezérigazgatója mérnök. Példát mutat a magyar ipar munkás igazgatóinak, hogyan lehet az egyéni felelősséget kiépíteni és hogyan keli az üzemet megszervezni. Nagy újítása a zárt ciklusban való termelés kiépítése.[13]

Ettől az évtől kezdve a Birót érő kinevezések és díjak folyamatossá váltak. A Rákosi Mátyás Művektől való távozása és középipari miniszterhelyettesi kinevezése ugyanerre az időszakra esik, ami egyértelműen annak a következménye, hogy a pártállam ekkor fejezte be a hatalom átvételét, s számos olyan nem elég párthű kádert el kellett távolítani, akik valamilyen módon szembe helyezkedtek a kommunisták érdekeivel.

Biró Ferenc sorsa ezt követően teljesen összefonódott testvérével és a sztálinista dogmatista irányvonallal. 1950-ben, testvére hatalmának a csúcsán megkapta a Kossuth-díjat, majd az MTA tagja is lett.[14] Kivette a részét a sztahanovista mozgalom felfuttatásából is, a Népszava cikke erről így számolt be:

„Pártunk segítette a sztahanovista mozgalom kibontakozását“

Bíró elvtárs beszédének további részében hangsúlyozta, hogy a magyar sztahanovisták jó munkaeredményeit a szovjet sztahanovisták tapasztalatai segítették elő. A magyar dolgozók sokat tanulhatnak a népi demokrácia élenjáró dolgozóitól Í6.

— Pártunk segítette a sztahanovista mozgalom kibontakozását — hangsúlyozta Biró Ferenc elvtárs. — Rákosi elvtárs beszédei, a Központi Vezetőség határozatai megmutatták, milyen úton kell haladnia a szocialista munkaversenynek. A magyar népnek Sztálin iránti szeretető adott hatalmas lendületet a Sztahanov-mozgalomnak. Jelentős eredmények születtek november 21-én, de — amint Rákosi elvtárs mondotta — a tulajdonképpeni feladatok előttünk állanak.[15]

Sztálin halála után Rákosi Mátyás pozíciói nem egyszerre semmisültek meg a párt vezetésén belül, s majd csak 1956-ban kellett elhagynia az országot Hruscsov parancsára. Ferenc karrierjének felívelése testvére bukásával megállt,[16] majd a forradalom és szabadságharc miatt el kellett elhagynia az országot.  A Szovjetunióból 1958-ig nem is tért, térhetett haza.[17] Miután visszaköltözhetett Magyarországra ugyan magas pozíciókat töltött be, de ezek sokkal inkább a végzettségével voltak relációban, mintsem az 1956 előtt betöltött pozícióival. Az egykori pártállami vezető öccse 64 évesen ment nyugdíjba, rendkívül hosszú életet élt, 2006-ban hunyt el.


Borítóképünkön: MDP és MSZMP tagkönyvek

Jegyzetek

[1] Hagiográfia és kommunista vezérkultusz: Rákosi Mátyás életrajzai. In: Horváth Sándor (szerk.) Mindennapok Rákosi és Kádár korában: új utak a szocialista korszak kutatásában. Budapest, Nyitott Könyvműhely, 2008. – p. 132-153.

[2]A Rákosi-család kapcsolata Bácskával. In: Archívnet. 2004. 14. évf. 3. sz. http://www.archivnet.hu/hetkoznapok/a_rakosicsalad_kapcsolata_bacskaval.html?oldal=3

[3] Budapest Főváros Levéltára, Biró Ferenc a Weiss Manfréd Művekben vezetett kartonja. HU BFL XXIX. 2001. (Továbbiakban: BFL, WM Biró)

[4] Faludy György: Pokolbéli víg napjaim. Petőfi Irodalmi Múzeum honlapja.

http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/FALUDY/faludy00690/faludy00690_o/faludy00690_o.html Utolsó elérés: 2017. február 5.

[5] Rákosi Mátyás életrajza a NEB honlapján. https://www.neb.hu/asset/phpyxCo4H.pdf Utolsó hozzáférés: 2017. február 5.

[6] Életrajzi adataihoz lásd Kozák Péter gyűjtését: Biró Ferenc életrajza. http://www.nevpont.hu/view/1482 Utolsó hozzáférés: 2017. február 5. (Továbbiakban: KOZÁK, Biró Ferenc)

[7] BFL, WM Biró.

[8]BFL, WM Biró. A bejegyzés feltehetően későbbi, mint a májusi előléptetés, ugyanis a Forintot csak három hónappal később vezették be.

[9] A kartonon tévesen a Külső Andrássy út 5. szám szerepel, amely a mai Kós Károly sétányt jelölte. Itt azonban sem akkor, sem ma nem állnak házak. A „belső” Andrássy úti címet az valószínűsíti továbbá, hogy a 12-es számban működött egy ideig a Nehézipari Minisztérium.

[10] BFL, WM Biró 1947. május 18-ai bejegyzés.

[11] BFL, WM Biró 1948. május 1-ei bejegyzés.

[12] Világ, 1948. augusztus 1. p. 6.

[13] Népszava, 1949. március 13. p. 3.

[14] Akadémiai Értesítő, 1950. 57. köt. p. 71.

[15] Népszava, 1950. március 15. p. 5.

[16] 1954-ben, 50. születésnapján megkapta a Munka Érdemrend kitüntetést, ami jól mutatja, hogy az 1953 utáni változások messze nem voltak olyan mélyek, hogy Rákosi testvérét érintsék. Népszava, 1954. június 8. p. 6.

[17] KOZÁK, Biró Ferenc

Facebook Kommentek

További írásaink