Gáza – ahol magyar tüzérek brit tankokkal találkoztak

Jogosan vetődhet fel a kérdés, hol találkozhattak magyar katonák tankokkal az első világháború során? Hiszen a Monarchia nem gyártott harckocsit, illetve nem harcolt olyan fronton, ahol farkasszemet nézhetett volna a világégés egyik haditechnikai újításával. (Jegyezzük itt azért meg, hogy 1918-ban, a háború végén néhány osztrák–magyar egység harcolt a nyugati hadszíntéren is, elképzelhető tehát, hogy „összefutothattak” ott is tankokkal.)

Az osztrák–magyar hegyi tarackosüteg által kilőtt brit Mark I-es harckocsi (feltehetőleg a tank „female”, azaz női változata – csak géppuskákkal rendelkezett).
Az osztrák–magyar hegyi tarackosüteg által kilőtt brit Mark I-es harckocsi (feltehetőleg a tank „female”, azaz női változata – csak géppuskákkal rendelkezett).

Mit keresett tehát néhány száz magyar katona 1916-ban török szövetségese oldalán a palesztin fronton? Nos, az osztrák–magyar csapatok látványa nem volt szokatlan a hadszíntéren, hiszen már az 1915-ös Gallipoli-hadműveletben is segédkeztek a török parti védelemnek visszaverni az antant csapatok támadásait. Egészen pontosan az Osztrák–Magyar Monarchia 1915 novemberében a 24 cm-es cs. és kir. 9. mozsárüteg lövegeivel segítette meg szövetségesét, decemberben pedig a 15 cm-es cs. és kir. 36. nehéz tábori tarackosüteg egységei is bevetésre kerültek a Dardanelláknál. A Monarchia tüzérei még éppen időben érkeztek ahhoz, hogy a brit, ausztrál, új-zélandi és francia erők utolsó nagy elkeseredett áttörési kísérletének elhárításában közreműködhessenek.

1916 áprilisától egy budapesti és kassai tüzérekből – tehát szinte teljesen magyar katonákból – álló 10 cm-es hegyi tarackos üteg vett részt a törökök oldalán a Palesztinában folyó harcokban. A magyar tüzérek 1916 augusztusában részt vettek a Szuezi-csatorna elleni második török támadásban is. A központi hatalmak támadása ugyanakkor súlyos kudarccal végződött, sőt, a britek ellentámadást indítottak, amit főleg a magyar tarackosütegeknek köszönhetően sikerült lelassítani, és a frontot időben stabilizálni. 1916 novemberében a magyar bakák visszahúzódtak Betlehembe téli szállásra, a karácsonyt is itt töltötték.

Magyar tüzérek a második gázai csata alatt.
Magyar tüzérek a második gázai csata alatt.

1917 márciusában azonban a britek nagyobb horderejű offenzívát indítottak a török és osztrák–magyar csapatok ellen (első gázai csata), amit több támadás követett. A második gázai ütközet (1917. április 19–21.) során, még április 19-én a magyar tüzérek kilőttek egyet a 8 db bevetett brit Mark I típusú tank közül, amely a háború egyetlen, osztrák–magyar tüzérség által megsemmisített tankjává vált. A harcok során a magyar csapatok csupán egyetlen sebesültről számoltak be, ellenben a britek csak az első nap 644 katonát vesztettek. Az osztrák–magyar tarackosüteg harcolt a november 1–6. közötti harmadik gázai csatában is, majd ezt követően 1918 októberéig még részt vett a két Jordán-völgyi ütközetben is, majd Aleppo irányában vonult ki Palesztinából.

Az 1918. október 30-i mudroszi török fegyverletétel után az osztrák–magyar egységek Konstantinápolyban vártak a behajózásra, azonban csak több részletben tudtak hazatérni Trieszten keresztül (a török hadszíntéren harcoló utolsó osztrák–magyar kontingens 1919 elején érkezett haza).


Felhasznált irodalom:

Balla Tibor: Szarajevó, Doberdó, Trianon. Scolar Kiadó, Budapest, 2003.

Csapataink Gázánál állnak! http://wangfolyo.blogspot.hu/2010/07/csapataink-gazanal-allnak.html (2017.04.21.)

Hajdu Tibor – Pollmann Ferenc: A régi Magyarország utolsó háborúja 1914–1918. Osiris, Budapest, 2014.

Magyarország az első világháborúban. Lexikon AZs. Szerk.: Szijj Jolán. Petit Real, Budapest, 2000.

Sajó György: Osztrák–magyar tüzéregységek tevékenysége a Gallipoli-félszigeten: 1915. november – 1916. január. http://nagyhaboru.blog.hu/2015/11/28/osztrak_magyar_tuzeregysegek_tevekenysege_a_gallipoli-felszigeten (2017.04.21.)

Facebook Kommentek

További írásaink