Szelek szárnyán: 314 méter revizionizmus a Csepel-szigeten

1933. december 2-án adták át a 314 méter magas lakihegyi rádiótornyot, amely sokáig Európa legmagasabb építményének számított, és a hazai rekordot ma is tartja. A technikai fejlődés mellett az antenna átvitt értelemben revíziós célokat is szolgált, ugyanis nem elég, hogy átlépte a békekorlátozásokban szereplő 280 méteres határt, de a franciák büszkeségét, Európa akkori csúcstartóját, az Eiffel-tornyot is maga mögé utasította.Az ünnepélyes átadáson részt vett Gömbös Gyula miniszterelnök is, akinek beszéde volt az első innen sugárzott tartalom.

A beszéd szövege tökéletesen illeszkedik a kor revíziós politikájába, a miniszterelnök ugyanakkor a fő hangsúlyt (Horthy Miklós méltatása mellett) a magyarság erejére, megtörhetetlenségére és nagy eredményeire – amelyek egyike az adótorony – helyezte.

56166.jpg
A torony 1940-ben. Megfigyelhető a kieresztett hangolótoldat. (Fortepan 56166)

“Magyar testvéreim! Az első szó, az első hang, amelyet az új nagy leadó állomás szikratengerén keresztül magyar testvéreim felé sugároztatok, a tisztelet szava, a hódolat hangja, az első magyar ember, nagybányai vitéz Horthy Miklós, Magyarország főméltóságú kormányzója iránt. Az ő nemes, szilárd és fennkölt egyéniségében testesül meg a magyar élniakarás gondolata, ezeréves fajtánknak az az elpusztíthatatlan csodálatos ősereje, amely akkor mutatja a legkeményebb ellentállást, mikor a sors keze a legsúlyosabb csapásokat zúdítja nemzetünkre. Mikor a magyar teremtőereje e csodálatos alkotását, az új lakihegyi nagy leadó állomást a magyar királyi kormány átadja a rendeltetésének, úgy érzi, méltóbb gondolatot és érzést nem küldhet szerteszét elsőnek az elektromos szikra szárnyain, mint a hála, a tisztelet, a hódolat gondolatát és érzését az ország kormányzója felé.”

Az esemény természetesen bekerült a filmhíradóba is, ez lentebb tekinthető meg:

Az elnyújtott oktaéder alakú adót amerikai tervek alapján építették, amelyek azonban a Csepel-sziget homokos talaja miatt átdolgozásra szorultak. A munkálatokat Massányi Károly mérnök vezetésével 1933. július 1-jén kezdték meg a MÁVAG munkásai; az időpontokból látható, hogy az építmény nagyon rövid idő alatt elkészült, és Budapest II. átvehette a kisebb teljesítményű állomás szerepét. Az új állomás 120 kW-os teljesítménye Európa élvonalába repítette a magyar rádiózást.

A magyar rádiózás hőskorának megismeréséhez kiváló segítséget nyújt az LGT Szól a rádió című, mára klasszikussá vált szerzeménye, amely tökéletesen írja le az első kísérleti adásokat és a robbanásszerű fejlődést, amely persze nem csak Magyarországra, de az egész világra jellemző volt az 1920-as években.

Ahogy az a fentebb linkelt dalban is hallható, a Magyar Rádió első adását 1923-ban sugározta egy bútorszállító teherautóba telepített adóról. A szövegben szereplő Marczall János segédtiszt is létező személy volt, akit kellemes hangja miatt a kísérleti adások során rendszeresen alkalmaztak, a “magasba szöktek mindenféle furcsa antennák” kitétel pedig akár a lakihegyi adóra is vonatkoztatható. Skoff Elza, az első magyar bemondónő is kapott a dalban egy fél sort, ahogy Filotás Lili – szintén bemondónő, majd szerkesztő – is. A rádió rohamosan növekvő népszerűsége okán néhány éven belül már komoly infrastruktúrával rendelkezett, amelynek egyik legfontosabb tagja az 1928-tól üzemelő lakihegyi állomás volt, amelynek bővítése három évvel később már szükségessé is vált.

2136.jpg
Az adó egy 1935-ös felvételen. A környező fák kiválóan érzékeltetik hatalmas méreteit. (Fortepan 02136)

A toronyhoz kapcsolódó történet szerint a franciák – akik akkoriban nem igazán örvendtek nagy népszerűségnek Magyarországon – féltékenyen óvták a kereken 300 méteres Eiffel-torony rekordját, nem engedélyeztek annál magasabb épületet. Emiatt lett az adó magassága “mindössze” 284 méter, azonban a hangolótoldat maximális kiterjesztésével elérhető lett a 314 méter.

A hatalmas, 88 tonnás betontömbökhöz rögzített torony hamar a magyar rádiózás szimbóluma lett, alakja a Standard gyár emblémájában is szerepelt. A második világháború pusztítása nem kerülhette el a Lakihegyi állomást sem: 1944. november 30-án, a szovjet csapatok közeledte miatt német utászok pusztították el, felrobbantva feszítőköteleit. A ledőlt vasszerkezet középső része két méter mélyen fúródott a talajba!

56139.jpg
“Szerelőkosárban utaznak 200 m-re az antennatorony építői.” 1946 (Fortepan 56139)

Az 1945 januárjában megindult újjáépítés során kiemelt helyet foglalt el az állomások helyreállítása: először a kisebb adót helyezték üzembe, majd 1946 februárjában megkezdték a hatalmas szerkezet újjáépítését, amelyhez az anyagot a romjaiból éledező magyar ipar – a diósgyőri és a salgótarjáni vasmű – szállította.

56133.jpg
Az egyik tartókötél rögzítése, 1946 (Fortepan 56133)

Az ország akkori állapotát figyelembe véve, nagyon hamar, december 14-re készült el az új adó, amely 1977-ig, a korszerűbb solti rádió üzembe helyezéséig működött. Természetesen az “új rend” vezetői is igen élénk érdeklődést mutattak az építmény iránt. 1948-ban az állomáson tett látogatást Szakasits Árpád köztársasági elnök és Gerő Ernő, akkor közlekedési miniszter is.

56124.jpg
Középen, fotósok gyűrűjében a csendesen szemlélődő Szakasits Árpád…
56135.jpg
…és a technikusnál láthatóan jóval kevésbé lelkes Gerő Ernő (Fortepan 56124 és 56135)

A tornyot 1985-ben nyilvánították ipari műemlékké, 2006-ban pedig restaurálták, és új feladatokat is kapott: egyrészt időszinkron jeleket sugároz, másrészt ipari alpinisták képzését végzik rajta. A torony mára egyetlen képviselője maradt a ’30-as években elterjed Blaw-Knox rendszernek, és jellegzetes alakja ma is a magyar rádiózás jelképe.

b597d120.jpg
Az adó egy légifelvételen
92130a30.jpg
Kilátás a toronyból

Felhasznált források:

Balás B. Dénes: A lakihegyi 314 méteres “szivar” antenna történetéből

Magyar világhíradó 511., 1933 december.

A nyitókép innen származik.

További írásaink