Divatcikk a lövészárokból – A trencskó története a búr háborúktól napjainkig

Kloska Tamás

A máig népszerű, klasszikus ruhadarab, a ballonkabát – vagy ha úgy tetszik a trencskó – megjelenését és elterjedését rendszerint az első világháborúhoz kötik, helytelenül. Ha nem az első világégés a„szülőatyja“, akkor melyik 19. századi konfliktusban jelent meg először? Feltalálását mind a Burberry, mind az Aquascutum magának tulajdonítja, ám melyik cég alkotta meg előbb? Hogyan vált ez az eredetileg katonai felhasználásra készült ikonikus ruhadarab az átmeneti kabátok alapdarabjává? Mai írásunkban többek között ezekre a kérdésekre is keressük a választ.

[adinserter block=’1′]

trench-coat-wwi-soldier1
Első világháborús brit tiszt trencskóban. Forrás: agentofstyle.com

A trencskó, avagy a ballonkabát már saját korában is az első világháború egyik ikonikus tárgyának számított. Angolul a trench coat szó szerint „lövészárok kabátot“ jelent. Nevének ellenére létrejöttét mégsem a világégésnek köszönheti, mivel a vízhatlan szöveteket már hamarabb feltalálták és használták.
A létrehozás elsőségét két cég is magáénak vallja, a Thomas Burberry által alapított Burberry, és a John Emary-féle Aquascutum. Utóbbi posztógyáros mester 1853-ban hozta létre és szabadalmaztatta új víztaszító anyagát, cégét pedig Aquascutumra keresztelte (latin, szó szerinti fordítása „vízpajzs“, azaz vízálló). Kabátjai hamarosan nagy népszerűségre tettek szert azon férfiak között, akik zordon időjárási körülmények mellett is a stílusos megjelenést preferálták.

Szürke Aquascutum ballonkabát 1854-ből. Forrás: Gentleman's Gazette
Szürke Aquascutum ballonkabát 1854-ből. Forrás: Gentleman’s Gazette
Aquascutum apróhirdetés 1917-ből. Forrás: BBC
Aquascutum apróhirdetés 1917-ből. Forrás: BBC

Az Aquascutum nagy riválisát 1856-ban alapította a már említett Thomas Burberry, aki 1879-ben alkotta meg és 1888-ban szabadalmaztatta az ún. gabardin vízhatlan anyagot. A szövet létrehozásában az angliai hampshire megyei pásztorok által viselt lanolinnal (tisztított gyapjúzsírral) bevont köpenyek inspirálták. Az új twill anyag egyedi pamutszálakból készült, könnyű volt, jól szellőzött, mégis vízálló volt. Burberry kabátjai is hamar népszerűvé váltak, számos felfedező is viselte őket, többek között 1907-ben a brit Ernest Shackleton antarktiszi expedícióján gabardinból készült kabátokat és sátrakat használt.

Thomas Burberry (1835–1926), a gabardin anyag feltalálója és a Burberry cég alapítója. Forrás: fashionmodeldirectory.com
Thomas Burberry (1835–1926), a gabardin anyag feltalálója és a Burberry cég alapítója. Forrás: fashionmodeldirectory.com
1908-as Burberry apróhirdetés. Forrás: wikimedia commons
1908-as Burberry apróhirdetés. Forrás: wikimedia commons

Bár az Aquascutum hamarabb kezdte el a vízhatlan anyagból készült kabátok gyártását, mindkét cég saját magának tulajdonítja a trencskó feltalálását. A Burberry és Aquascutum kabátok bélése eltérő mintázattal rendelkezik, előbbi az ún. nova checket használja, utóbbi a club checket.

Burberry „nova“ minta. Forrás: wikimedia commons
Burberry „nova“ minta. Forrás: wikimedia commons
Aquascutum „club“ minta. Forrás: aquascutum.com
Aquascutum „club“ minta. Forrás: aquascutum.com

Ahogy a bevezetőben is céloztunk rá, a ballonkabát már jóval 1914 előtt megjelent a brit fegyveres erőknél. A 19. században az európai hadseregeknél még a színes egyenruhák használata volt a bevett szokás, azonban a britek az 1857-es indiai szipojlázadás során szerzett tapasztalataik után elkezdtek másféle megoldásokkal kísérletezni. Már a lázadás alatt is számos brit ezred festette be uniformisát drapp (khaki) színűre, mivel az addig használt feltűnő vörös egyenruha kiváló célpontot biztosított az ellenség számára (a khaki szó hindi nyelven egyébként port jelent). A brit hadvezetés hamar felismerte az álcázás fontosságát, így az 1890-es évekre a khaki szín már elterjedtnek számított a hadsereg körében. 1899-ben, a második búr háborúban a britek már kihasználták a terepszínű egyenruhák nyújtotta előnyöket, és ekkor jelentek meg először a trencskóra már erősen hasonlító kabátok is. Bár a britek felismerték, hogy a színes uniformisok anakronisztikussá váltak, a hadsereg néhány dologban csak nagyon lassan változott, érdekesség például, hogy 1860-tól 1916-ig a brit katonáknak kötelező előírás volt a bajusz viselete.

A trencskó elterjedését és népszerűségét azonban minden kétséget kizáróan az első világháború nyugati frontján húzódó nedves, sáros lövészárkainak köszönheti. A világégést megelőzően a brit katonák hosszú kabátokat viseltek, amelyek még száraz állapotban is igen nehéznek és ormótlannak bizonyultak. Ezek a ruhadarabok a lövészárkokban megszívták magukat sáros vízzel, így nagyban akadályozták a szabad mozgást a sáncok szűk folyosóin. A katonáknak így szükségük volt valamire, ami rövidebb, könnyebb és rugalmasabb, azonban mégis meleg, jól szellőzik és főleg vízálló. A megoldást a trencskó jelentette, amelynek korábbi verzióit kissé módosították, hogy megfeleljen a lövészárokharc feltételeinek.
Le kell azonban szögezni, hogy a legénységi állomány nem viselt (és hivatalosan nem is viselhetett) ballonkabátot, így az szintén tévhit, hogy az első világháború minden brit katonája trencskóban szolgálta volna végig a háborút. Csak a tisztek körében vált elfogadottá és népszerűvé, akiknek erre azért volt lehetőségük, mert a legénységi állománnyal szemben saját maguk varrathatták meg és szerezhették be ruháikat (ami az eltérő zsoldok tükrében érthető). Így 1916-ra a trencskó opcionális tételként elterjedtté vált a tiszti állomány körében, és maga a trench coat név is ugyanebben az évben jelent meg először.

Burberry trencskóreklám. Forrás: tweedlandthegentlemansclub.blogspot.hu
Burberry trencskóreklám. Forrás: tweedlandthegentlemansclub.blogspot.hu

A következőkben vizsgáljuk meg, hogyan nézett ki egy klasszikus első világháborús brit trencskó. Ahogy már volt szó róla, khaki színű pamutszövetből (a Burberry-típus gabardinból) készült, széles férfigallérral, kettős mell- és hátrésszel, duplagombolással és fémcsatos övvel. A vállpántok és az öv D alakú, az utóbbin található fémkarikákra a tisztek további felszerelési tárgyakat is akaszthattak, úgymint távcsövet, térképtokot, kardot és pisztolyt, az azonban legenda, hogy gránátokat is (elviekben persze lehetett). A kabát hátulján kisebb köpenyszerű rész kapott helyet, amelynek a víz lepergetésében volt szerepe, elől pedig egy további hajtóka segített abban, hogy összegombolt viselet esetén ne jusson be a víz a kabátba. A trencskók nagy és mély oldalzsebekkel készültek, amelyekben egy térkép, vagy egyéb más felszerelés is elfért. A kabát ujjain található pántok segítségével össze lehetett húzni az ujjrészt, hogy az eső ne tudja eláztatni a tiszt alkarját. A ballonkabátot egészen nyakig lehetett begombolni, ami elviekben a gáztámadások ellen is nyújhatott némi védelmet, mivel a gázmaszkot így be lehetett tűrni a gallér alá. A legtöbb trencskó kivehető béléssel készült, a vállpántokon pedig a rangot lehetett jelezni. A Burberry az első világháború alatt több mint félmillió darabot szállított a brit tisztek részére.

Brit tiszt acélsisakban és ballonkabátban. Forrás: thefedoralounge.com
Brit tiszt acélsisakban és ballonkabátban. Forrás: thefedoralounge.com

721c1d3dbeff7faa01ef86925b976d70

Forrás: Gentleman's Gazette
Forrás: Gentleman’s Gazette

Tévhit az is, hogy a ballonkabát csak a világégés után terjedt el a polgári lakosság körében, mivel már a háborús évek alatt is jelentek meg olyan apróhirdetések, amelyek (civil) férfiak és nők számára egyaránt kínáltak ilyen kabátokat. Tény azonban, hogy a katonák hazaáramlásával a hátország lakossága hazafias gesztusként hasonló kabátokat akart vásárolni, mint amit a győztes hadsereg tagjai viseltek.
A trencskó idővel a hétköznapi öltözködés részévé vált, ugyanis a háborút megjárt veteránok nem váltak meg tőle, sokszor rongyosra hordott kabátjaikat ugyanúgy viselték, mint a lövészárkokban. Az elmúlt száz év alatt a Burberry kabátok szinte semmit sem változtak, a cég alkalmazottjai a mai napig kézzel készítik őket Észak-Angliában, és a legenda szerint a fiatal szabászoknak egy évig kell tanulniuk a pontos technikát. A Burberry (és az Aquascutum is) az évek során luxusmárkává vált, kabátjaiért több ezer dollárt, eurót vagy fontot fizetnek vásárlói. Érdekesség, hogy az Aquascutum azonban kevésbé ismert, és nem is produkál olyan eladási mutatókat, mint riválisa. Ha a ballonkabátra terelődik a szó, a többség inkább a Burberryre asszociál, mintsem vetélytársára.

Háború utáni Burberry hirdetés az 1930-as évekből. Forrás: dawn.com
Háború utáni Burberry hirdetés az 1930-as évekből. Forrás: dawn.com

A trencskó hazánkban is hamar népszerűvé vált, igaz, kellett néhány év, mire megjelent. Csaknem tíz évvel a világháború vége után Az Est egy tudósítója így ír a ruhadarabról:

Trencskót
Néhány szó egy divatról, amely a lövészárokban született és meghódította a béke Párizsát
Párizs, február 14 .
(Az Est kiküldött munkatársától)
A világháború alatt az angol, amerikai, francia és kapcsolt hadseregeket valami gumiköpönyegfélével látták el. Szürke sátorlapvászonhoz hasonlított ez a köpönyeg. Bélést tettek bele, akkor télikabát lett. Kivették a bélést: tavaszi felöltőnek is megfelelt. »Trencskótígy hívták ezt az alkalmatosságot.
Mindenki tudja, hogy a világháborúnak már régen vége van. Nincs lövészárok. nincs gáztámadás, nincs blokád és menetszázad és fegyverszünet. M. Briand
[1] Herr Stresemannal [2] parolázik ésMoissi [3] Párizsban vendégszerepel és Bernstein [4] Berlinvendége. Szóval a háború – az nincs. – trencskót! – az van.
Nemcsak hogy nem tűnt el a béke áldott, szelíd napjaiban, hanem megerősödve, megszínesedve folytatta lö- vészárokbeli életét. Divatlett. […]
Gyűrötten, piszkosan, vasaltan, kis emberen, nagy emberen, öreg emberen, fiatal emberen – trencskót. […]
A nagyáruházak kirakataiban ott szürkül a trencskót-sór. Kaphatsz minden fajtát és mindenfélét. Fehéret, sárgát, sötétzöldet. 150 franktól – 400-ig. Árulják mint a banánt és hordják, mint a kalapot. Az ucca szemetjében, a papirosdarabok között egészen bizonyos, hogy találsz egy övet, vagy gombot. Trencskótról való – esküszöm rá! […]
Nem is rossz divat. Praktikus és olcsó. És határozottan elegáns. Minél gyüröttebb, mosottabb, annál elegánsabb. Ha az öv ráncosán, töpörödötten fityeg a derékon, akkor az illető arisztokrata atrencskót-viselők társadalmában. […]
De mindig szolgál valami meglepetéssel a trencskót. Láttam egy férfit. Nevetni kellett. Ez az ember odahaza kihúzta az ágylepedőt.Ollóval levágott belőle egy sávot övnek. Még két darabot ujjaknak. Ami megmaradt, azt magáraterítette, az ujjakat odatűzte a vállhoz, az övvel átkötötte a derekát és most – elegáns. […]
Pesten egy pár arisztokratán láttam ilyent. Egy sportemberen még, azonkívül egyik színházi díszlettervezőnkön, valami megmagyarázhatatlan foglalkozású úriemberen és még néhány alakon. Úgy tudom, hogy Pesten 300–400 pengő egy trencskótHát könyörgöm – ez megint hamisítatlan pesti eltévelyedés. 100 pengőstrencskót. Ugyan kérem! Az nem is trencskót. Az csak olyan trencskót-utánzat […]
Venni kellene egyet. Egy igazit. Egy egészen párizsit. Elegánsat.Csak attól félek, hogy ha hazamegyek, a keleti pályaudvaron igazoltatni fog a detektív. De ha nem igazoltat, legalább elkísér egy darabig. Gyanús leszek neki, az bizonyos… [5]

Az alábbi 1967-es újságcikk pedig példa a trencskó sajátos „alkalmazására“…

[…] Nanterre egyetemi város diákjai harcba indultak az ellen a paradox szabály ellen, amely megengedi, hogy a lányok meglátogassák őket, de megtiltja, hogy ők látogassák a lányokat. Más amerikai főiskolákon még furcsábbak a’„jólneveltség“ szabályai. Míg Bronxban a tisztesség megkívánja aszerelmespároktól, hogy egy vonalzónyi távolság legyen köztük, az illinoisi egyetemen hatóságilag tilos trencskóban udvarolni. Nem azért, mert a ruha talán mindenféle testi hibát is eltakarhat, hanem azért, mert tavaly rajtakaptak egy trencskós diákot, ahogy épp túl férfiasan adott kifejezést szenvedélyének. [6]

Egy klasszikus Aquascutum trencskó. Forrás: Aquascutum
Egy klasszikus Aquascutum trencskó. Forrás: Aquascutum
Egy Burberry ballonkabát napjainkban. Forrás: Burberry
Egy Burberry ballonkabát napjainkban. Forrás: Burberry

Végezetül az alábbiakban található két angol nyelvű videó a téma iránt rdeklődőknek, a The Great War – The Online Video Series nevű kezdeményezés és a BBC jóvoltából. Előbbi munkásságát érdemes követni, mivel igyekszik nemcsak a nyugati frontot és az antantot, hanem a többi hadszínteret és a központi hatalmak további országait is bemutatni (sokszor igen részletesen). Az első videóban a releváns rész 4:19-től kezdődik.

[adinserter block=’3′]


Jegyzetek:

[1] Briand, Aristide (1862–1932): francia politikus, miniszterelnök. 1909-től 11 francia kormány miniszterelnöke. A háború alatt 1915 októberétől ismét miniszterelnök, egyben külügyminiszter is.

[2] Stresemann, Gustav (1878–1929): német politikus, a weimari köztársaság külügyminisztere, kancellár. 1926-ban Aristide Briand-al megosztva Nobel-békedíjat kapott.

[3] Moissi, Alexander (1879–1935): Triesztben született albán származású német színész, 1914-ben német állampolgárságot kapott és önkéntesnek jelentkezett, hogy tészt vehessen az első világháborúban, ahol francia hadifogságba esett.

[4] Bernstein, Eduard (1850–1932): német szociáldemokrata politikus, helyettes államtitkár.

[5] Az Est. XIX. évf. 39. sz. (1928) 13. p.

[6] Hét. 12. évf. 37. sz. (1967) 18. p.

 

Források:

Az Est. XIX. évf. 39. sz. (1928)

Hét. 12. évf. 37. sz. (1967)

 

Felhasznált irodalom:

Armstrong, Simon: The Trench Coat’s forgotten WW1 roots. (http://www.bbc.com/news/uk-england-29033055) (2016. október 10.)

Doyle, Peter: World War I in 100 objects. Plume Books, New York, 2014.

F. Dózsa Katalin: Szőrmekabát, prémsapka, csizma. In: História. 2005/10. 10. p.

Tynan, Jane: Military Dress and Men’s Outdoor Leisurewear: Burberry’s Trench Coat in First World War Britain. In: Journal of Design History vol. 24. (2011) (2). 139–156. pp.

Facebook Kommentek

További írásaink