Főzés a világháborús karácsonyok alkalmával

1914/1915 tele még nem okozott teljes összeomlást a békeidőben megszokott állapotokhoz képest, de olyan alapvető hozzávalók már hiányoztak az adventi készülődésből, mint a tojás, a tejszín vagy a vaj. A következő év telén azonban már számos olyan korlátozás volt életben, amely megnehezítette a karácsonyra való felkészülést.

Az első világháború alatt, az évek múltával egyes élelmiszerek beszerzése egyre nehezebbé vált a hadviselő országokban. Természetesen hatalmas különbségek mutatkoztak a hiányok tekintetében a különböző hadviselő országok között. Míg az Egyesült Államokban egyedül cukorra vezettek be korlátozást a háború utolsó évében, s azt is fejenként/havonta 1 kg-ban (!) határozták meg, addig Oroszországban és az Oszmán Birodalomban már korán élelmezési katasztrófa alakult ki, s milliók haltak éhen. Németországban is az Osztrák–Magyar Monarchiában sem voltak kedvezőek az élelmezési viszonyok; míg Németországban hozzávetőlegesen 750 000 ember halt éhen 1915 és 1918 között, addig a Monarchia magyar felében ugyan halálesetek nem történtek, de szigorú élelem korlátozásokat vezettek be.

118_194_original_europana_archivum.jpg

Oscar Beringer 1916-os karikatúrája az élelmiszerjegybe „öltözött” élelmiszerekről. (Europeana)

Ha Magyarországra tekintünk, az első háborús karácsony, 1914/1915 tele még nem okozott jelentős romlást az élelmiszerekben való ellátás terén a békeidőben megszokott állapotokhoz képest, de olyan alapvető hozzávalók már hiányoztak az adventi készülődésből, mint a tojás, a tejszín vagy a vaj.   A következő év telén azonban már számos olyan korlátozás volt életben, amely megnehezítették a karácsonyra való felkészülést. Magyarországon 1915-ben korlátozást vezettek be lisztre, cukorra, zsírra, kenyérre és tejre is; a fejadagokon felül persze a feketepiacon be lehetett szerezni „extrát”, de rendkívül magas áron.

28.jpg

Magyar karikatúra 1915-ből. In: Tábori Kornél (szerk): Háborús album, a világháború történelme képekben . Pesti Napló, 1915. p. 16.

A háború alatt íródott, s fennmaradt levelezés alapján viszonylag érzékletesen lehet rekonstruálni azokat az állapotokat, amelyek a háború vége felé egyre általánosabbá váltak. Néhány érzékletes idézet ezekből a levelekből:

„3-4 hétre kapunk 8 kiló lisztet, bizon (sic!) arra csak nézni szabad, mert ha eszünk is belőle, akkor hamar elfogy”[1]

„Sokunknak nincs kenyere egy hétig sem, mert ijen (sic!) drágaságot még senki se ért meg!”[2]

„el sem képzelitek, hogy mijen hejzetbe (sic!) vagyunk idehaza, sem jószágnak mit enni, nem lesz semmi, éhen kel elveszni mindnyájunknak!”[3]

„Elmegyek 10 Forinttal a boltba, semmit se veszek jóformán, mégis otthagyom, ami a háború előtt 10 krajczár volt, most 4 Forint!”[4]

Németországban, illetve a németek által ellenőrzött területeken a viszonyok a magyarhoz képest még elviselhetetlenebbek voltak. Erich Mühsam német szocialista politikai aktivista naplójába a következőket jegyezte fel:

„Sorba álló tömeg üvöltött, mert hirtelen felfedezte, hogy kenyér helyett csak kék babot osztanak!”[5]

 

d164fc0f-072a-477c-91cb-3410fe307940.jpg

Sorba álló asszonyok Budapesten, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest: 010736

A fenti idézetekből kiviláglik, hogy a karácsonyi készülődés még a jobb módú polgári családok esetében is rendkívüli találékonyságot követelt meg, ugyanis a nem ünnepi, tehát jelentős „extra” cukrot, tojást, mézet, stb. igénylő hetek is jelentős problémákat okoztak a háztartásoknak. Bizonyos élelmiszereket egész egyszerűen olyan kis mennyiségben, vagy olyan drágán kínáltak, hogy azokat csak más összetevők pótlásával lehetett csak helyettesíteni. Jelen írásomban ezért néhány olyan ételt, receptet gyűjtök össze, amelyek az 1915-ös évtől egyre sűrűbben kerülhettek az asztalra, s így a karácsonyi menük összeállításánál is egyik-más ún. pótszerek felhasználásával elkészült étel kerülhetett az alábbiak közül az ünnepi asztalra.

ofk_42985.jpg

Magyar (budapesti) kenyérjegy 1917-ből. Országos Széchényi Könyvtár, Plakát- és Kisnyomtatványtár: OFK 42985

Tüdőlabda

1 kiló marhatüdőt kevés zöldséggel sós vízbe főzünk, kihűlés után a tüdőt feldarabolva ledaráljuk, 10 deka kukoricalisztek kevés feketebors, paprika és egy egész tojás hozzáadásával 2 deci sós vízbe főzzük, közben egy hagymát kevés zsírban pirítunk, s ezt is hozzáadjuk, ezt a masszát összegyúrjuk a darált tüdővel, se ebből labdákat formálunk. majd a kikent pléhre helyezve megsütjük. Sós burgonyával tálaljuk.

Kukorica-pogácsa (görhe)

Fél kiló kukoricalisztet vízzel leforrázunk (vagy lehet felerészben vízzel hígított tejjel is) 15 deka zsírt vagy darált töpörtyűt kevés só hozzáadásával összekeverünk. Ezt az anyagot marokkal átdolgozzuk (nem dagasztjuk) és kézzel pogácsává formáljuk. (nem szaggatjuk pogácsaszaggatóval), forró sütőben sütjük.

Puliszka kukoricadarából

Egy fél liter vízbe kevés sót teszünk, és ha forr, egy negyed liter kukoricadarát keményre befőzünk, félrehúzzuk s mérsékelt melegnél átgőzölni hagyjuk.

Háborús leves

Alkotórészei: sárgarépa, kelkáposzta, karalábé, 5 szem bors, 5 deka törött cukor és 6 deka kukoricaliszt. A levesbetét kukoricalisztből egy tojással és diónyi vajjal készült tészta, amelyből apró pogácsákat kell sütni, majd a forró levest rájuk tölteni.

Műméz

A tűzhelyen egy lábosban forraljunk vizet. Egy befőttesüvegbe töltsünk egy kiló kristálycukrot, öntsünk rá egy csésze erős hársfateát – más virágok forrázata mellékeverhető– s állítsuk a forró vízbe. Töltsünk az üvegbe egy evőkanálnyi, híg sósavat. Fakanállal kevergessük, amíg méz jellegűvé és sűrűségűvé válik. Ugyanúgy használhatjuk, mint a mézet és ugyanúgy ikrásodni is fog idővel.

Hamis velő szárított zabból

5 deka szárított zabot fél liter sós vízbe péppé főzünk, tűzről levéve hűlni hagyjuk, ha kihűlt, 2 egész tojást, egy összevagdalt gombát, kevés borsot keverünk hozzá, ezután 4 deka forró zsírban keverés közt az egész masszát átsütjük.

Élesztőpástétom

Kevés olaj, egy vöröshagyma, kettő-három evőkanál őrölt pirospaprika, só, őrölt bors, majoránna, egy kocka élesztő, három tojás, hat evőkanál zsemlemorzsa, 6 deci tej vagy vizezett tej.

A hagymát megtisztítjuk, felkockázzuk, kevés olajon üvegesre pirítjuk. Lehúzzuk a tűzről és megszórjuk pirospaprikával.

Egy mélyebb edénybe morzsoljuk az élesztőt, és hozzáadjuk a három tojást. Habverővel elkeverjük, hozzáadjuk a zsemlemorzsát, a három deci tejet, és simára keverjük.
Ha kész, a tojásos masszát ráöntjük a hagymára, és lassú tűzön főzni kezdjük. Sózzuk, borsozzuk, megszórjuk majoránnával, hozzáadjuk a maradék három deci tejet. Addig főzzük, amíg rotyogni nem kezd. Üvegtálba kanalazzuk a kész masszát, és tálalásig hidegre tesszük.

[1] Magyaródi Júlia levele bátyjának, 1917. május 8. In: Hanák Péter: A kert és a műhely. Budapest, 1988. Továbbiakban: HANÁK, 1988 230. oldal

[2] Vida Jánosné levele testvérének, 1917. május 14. Közli: HANÁK, 1988. 231. oldal)

[3] Szőllősi Lajosné levele férjének, 1917. június 15. Közli: HANÁK, 1988. 234. oldal

[4] Rákóczi Istvánné levele férjének, 1917. szeptember 9. Közli: HANÁK, 1988. 236. oldal

[5] Erich Mühsam napljóbejegyzése, 1916. június 18. http://www.muehsam-tagebuch.de/tb/diaries.php

Felhasznált és ajánlott irodalom:

A receptek gyűjtését köszönöm Miski Péternek!

Balla Tibor: Az első világháború a hátországban. In. Hadtörténelmi Közlemények, 2013/4.

  • Bihari Péter: 1914 – 1918 A nagy háború száz éve. Kalligram, 2014.Budapest
  • Bihari Péter: Lövészárkok a hátországban. Középosztály, zsidókérdés, antiszemitizmus az első világháború Magyarországán. Napvilág, 2008.Budapest.
  • Brucker, Mathias : Die Kriegswirtschaft Österreich-Ungarns im Ersten Weltkrieg. Rüstungsproduktion, Mannschafts- und Offiziersersatz. Transportsystem, Ernährungs- und Finanzwirtschaft sowie Kriegssozialismus http://othes.univie.ac.at/9239/
  • Hanák Péter: A kert és a műhely.  Gondolat, 1988. Budapest,
  • Róbert Péter: Háborús évek Budapesten. www.bpht.hu
  • Rubner, Max: Von der Blockde und Aehlichen. In.: Deutsche Medizinische Wochenschrift Berlin, 1919. április 10. 15. szám.
  • Síki Jenő, Tóth-Zsiga István: A magyar élelmiszeripar története. Mezőgazdasági, 1986. Budapest
  • Schulze-Tanielian, Melanie : Food and Nutrition. Ottoman Empire and the Middle east.In.: International Encyclopedia of the First World War. 1914-1918 Online
  • U.S. Food Administration. Cornell Egyetem Könyvtára: http://exhibits.mannlib.cornell.edu/meatlesswheatless/meatless-wheatless.php?content=two
  • Vincent, C. Paul: The politics of hunger : the allied blockade of Germany, 1915–1919. Ohio University Press, 1985. Athens, Ohio
Facebook Kommentek

További írásaink