A sárkányos hölgy, a robbanó sörösdoboz és a forgószárnyas húskonzerv Forrás II. Világháború 

A sárkányos hölgy, a robbanó sörösdoboz és a forgószárnyas húskonzerv

Különleges repülőgép-festések II. Különleges repülőgép-díszítéseket, jelzéseket és nose-artokat bemutató sorozatunk nyitó epizódjában megismerkedhettünk az első és a második világháború néhány egyedi festésű bombázójával és vadászgépével, most pedig a hidegháború két legjelentősebb konfliktusában, a koreai és vietnami háborúkban megfordult, szépen, viccesen vagy más módon különlegesen dekorált légijárművekből válogatunk. Érthető módon sem a díszítések célja – morálnövelés, könnyebb azonosíthatóság, és persze a “menőzés” – sem pedig eszközkészlete nem változott sokat a második nagy világégéshez képest, ugyanakkor főleg Vietnamban már megjelentek új díszítőelemek, amelyek részben a dekorált harceszköz sajátosságaihoz igazodtak. Külön érdekesség, hogy…

Tovább
A tatárverő szerb, akit meglincseltek Forrás Középkor 

A tatárverő szerb, akit meglincseltek

Perényi Károly Hunyadi Mátyás, középkori történelmünk egyik legnagyobb formátumú uralkodója 1490. április 6-án hunyt el a bécsi Burgban. Négy trónjelölt szállt harcba a magyar koronáért: Mátyás törvénytelen fia, Corvin János, Ulászló, Habsburg Miksa és János Albert egyaránt csapatokat gyűjtött. Ugyan Ulászló megválasztásával és szeptember 21-i megkoronázásával az interregnum véget ért, a trónharcok tovább folytatódtak. Az 1492 elejéig elhúzódó konfliktussorozat egyik meglepő színfoltja a Kassa alatt vívott párbaj. A párbaj – 1491. februárja 1490–1491 csikorgó telén, amikor a lovak mind állva megfagytak, a magyar fősereg kelletlen északra vonult. Nem ok nélkül,…

Tovább
Mussolini, a házigazda 1918-1939 Forrás 

Mussolini, a házigazda

Kalmár Miklós „Iskolák, templomok, kormányzati épületek, minisztériumok, repülőterek, posták, kultúrházak, parkok, kórházak, vasútállomások, operaházak, uszodák, szociális lakások garmadája épült fel Itália-szerte – amelyek célja nem volt más, mint a politikai rendszerváltás harsány hirdetése.” – fogalmazott Paolo Nicoloso Mussolini architetto Propaganda e paesaggio urbano nell’Italia fascista című, 2008-ban megjelent könyvében.[1] A 20. század első felében a világ szinte egyetlen állama sem folytatott olyan lázas építőtevékenységet, mint a Mussolini vezette Olaszország. Ezen építészeti emlékek közül néhány olyan példát emelik ki dolgozatomban, amelyek a fasiszta hatalom építészeti reprezentációjának jeles képviselői, vagy amelyeknek a…

Tovább
“Kutyámat lövessétek agyon, hogy semmi se emlékeztessen rám!” Könyvismertető: Tatai Zsuzsanna – Nagy Róbert: Török István, az 1956-os győri események mártírja 1956 Forrás 

“Kutyámat lövessétek agyon, hogy semmi se emlékeztessen rám!” Könyvismertető: Tatai Zsuzsanna – Nagy Róbert: Török István, az 1956-os győri események mártírja

Bár az 1956-os forradalom és szabadságharc főbb eseményeiről ma már pontos képet kaphatunk, és nagyrészt ismerjük mindkét (három?) oldal szereplőit, akadnak olyan résztvevők, akikről alig-alig lehetett hallani. Az érthető, hogy a Kádár-rendszer nem verte nagy dobra, hogy hamis amnesztia-ígéretekkel hazacsábított fiatalok közül sokat a határ átlépését követően reflexből tartóztattak le és ítéltek el (nem egyet halálra), de az ilyen esetek azóta sem mindig kapják meg a megfelelő publicitást. Az egyik hazatért fiatal a győri Török István volt, aki bár kulcsszerepet játszott a forradalomban, tragédiája pedig szimbóluma lehetne a megtorlásnak, viszonylag…

Tovább
Éhezők diadala – Az egyiptomi kenyérintifáda Forrás Hidegháború 

Éhezők diadala – Az egyiptomi kenyérintifáda

Egyiptomban idén januárban nemcsak a nílusi forradalom kitörésének (2011. január 25) volt az évfordulója, hanem egy negyven évvel ezelőtt kirobbant lázadásnak is. Egyes helyeken “kenyérintifádának”, máshol “tolvajforradalomnak” nevezett eseménysorozat volt az “arab tavasz” előtt az egyik legnagyobb, legvéresebb és legkiterjedtebb rendszerellenes megmozdulás a közel-keleti országban. Jelen szakcikk célja az 1977. január 18. és 21. közötti történések bemutatása és az éhséglázadást kiváltó politika-gazdasági okok elemzése. A nagy hátraarc A negyedik arab-izraeli – vagy más névvel a jom kippuri – háború (1973) után az egyiptomi gazdaság nehéz helyzetbe került, ami miatt jelentős változások vették…

Tovább
„Inkább ésszel dolgoztak, mint erővel” – a német páncélos erők 1941. nyári sikereinek okai a Szovjetunióban Forrás II. Világháború 

„Inkább ésszel dolgoztak, mint erővel” – a német páncélos erők 1941. nyári sikereinek okai a Szovjetunióban

Általánosan elterjedt nézet, hogy a Wehrmacht technikai fölényét kihasználva, gépesítésének köszönhetően száguldott végig Európán az Atlanti-óceántól egészen Leningrádig. Miközben a mai napig a diadalmasan előrenyomuló Panzereket ábrázoló német propagandaképekkel illusztrálják a háború 1941 decemberéig tartó első szakaszát, s ezt a német propagandavíziót maguk az szövetséges hatalmak is elfogadták elfedve ezzel azt, hogy milyen szerepet játszottak saját tábornokaik és politikusaik a vereségekben, az erőviszonyokat nézve aligha volt a német siker indokolt. De akkor mégis mi az oka a sikereknek? Egy, a Magyar Külügyminisztérium anyagában fellelhető „bizalmas jelentés” alapján próbálok erre választ…

Tovább
Egy elhallgatott repülőbaleset – Veszprém 1940. augusztus 27. Forrás II. Világháború 

Egy elhallgatott repülőbaleset – Veszprém 1940. augusztus 27.

Topor István 1940. augusztus 27-én megsemmisült a Magyar Királyi Légierő egyik gépe Veszprémben. A korabeli lapokban egy sornyi hír sem jelent meg a tragikus balesetről. Talán az sem véletlen, hogy éppen az áldozatok temetése napján, augusztus 29-én lépett hatályba a teljes cenzúráról szóló rendelet. A Népszava aznapi számának 6. oldalán adott hírt erről. „Eszerint ha a sajtótermék, vagy egyes közlemények megjelenése és terjesztése a hadviselés érdekét, vagy az állam más fontos érdekét hátrányosan érintené, (a cenzor) köteles az engedély kiadását megtagadni és a sajtótermék terjesztését megtiltani”. Az életbelépő rendelet miatt…

Tovább
A virágvasárnapi füge – Tíz különös halál a középkori magyar történelemből V. Középkor 

A virágvasárnapi füge – Tíz különös halál a középkori magyar történelemből V.

Mátyás királyt méltán tartjuk számon a legnagyobb uralkodóink között. 1490 virágvasárnapján a király, miután ellenkezés és lelkesedés nélkül végigülte a hosszú ceremóniát, megéhezett, és fügét kért. Bécsben azonban nem igen szokott április elején még friss füge teremni, úgyhogy neki sem szolgáltak fel, csak állottat. A király azonban, aki amúgy sem a türelméről volt híres, a hosszas várakozás után az éhségétől hajtva kiborult, aminek váratlan következménye lett. Azóta is tartja magát az a felvetés, hogy Mátyás királyt megmérgezték, mégpedig nem más, mint a felesége Beatrix. Vajon tényleg megmérgezték a királyt? Mai…

Tovább
A seriff, a boszorkány, Texas sárga rózsája és az “első Ferrari” Forrás II. Világháború 

A seriff, a boszorkány, Texas sárga rózsája és az “első Ferrari”

Különleges repülőgép-díszítések I. Legyen szó békeidőről vagy háborúról, a katonák valamilyen szinten kötődni kezdenek harceszközeikhez, fegyvereikhez, és a lehetőségeikhez képest igyekeznek azokat személyessé, egyedivé alakítani, vagy azzal/azon is üzenni az ellenségnek. Legyen szó egy szépen faragott géppisztoly-tusáról, egy bombára festett elrettentő üzenetről, vagy egy repülőgépre festett nose-artról, a lehetőségeknek csak az adott eszközök mérete, és persze az elöljárók mentalitása szabhat(ott) határt. Legkönnyebb helyzetben a repülősök voltak, a bombázókra és vadászokra festett cápafogak, rajzfilmfigurák és csinosabbnál csinosabb hölgyek sokak előtt ismertek, de hasonló díszítések például tengeralattjárókon és kisebb mértékben harcjárműveken is…

Tovább
„Semmilyen körülmények között sem adja fel semlegességét.”  Követjelentések az első világháború Spanyolországából Forrás I. Világháború 

„Semmilyen körülmények között sem adja fel semlegességét.” Követjelentések az első világháború Spanyolországából

Miért maradt semleges Spanyolország az első világháborúban? Kísérletezett-e a két hatalmi tömb a spanyolok megnyerésével vagy legalább a közhangulat befolyásolásával? Milyen szerepet játszott az ország a békeajánlatok közvetítésében? Hogyan látták mindezt az osztrák-magyar diplomaták? És hogy került a központi hatalmak és spanyol támogatóik viszonyának középpontjába egy brüsszeli szobor?

Tovább