A magyar főváros főutcája: a Duna

Balogh-Ebner Márton , , , , , , , 0 comment

Városok kialakulásához több tényező járulhat hozzá kisebb vagy nagyobb mértékben. A gazdasági, népességföldrajzi vagy történeti körülmények mellett megkerülhetetlenek a domborzati adottságok is illetve a víz jelenléte is. Lehetőleg nagy mennyiségben. Egy hajózható folyó az ivóvíz-szükségleten felül biztosít(hat)ja a kereskedelem szükségleteit is. A magyarországi hajógyártás újkori kezdeteit 1835-re, az Óbudai Hajógyár alapításától, illetve az első itt gyártott gőzhajó megépítésétől számíthatjuk. Az azóta eltelt több, mint 180 év után egy egészen más várost találunk ugyanazon a helyen. Budapest több, kisebb városból egy világvárossá fejlődött. Ebben nagy szerepe volt a dunai hajózásnak és…

Tovább
20. század Horthy-kor képes történelem 

A “budaörsi légiháború” – Reptéravató repülőnap

Tóth Bálint , , , , , , , , , 0 comment

1937. június 20-án adták át a polgári forgalom számára a budaörsi repülőteret, amely a mátyásföldi repülőtér szerepét vette át. Az új nemzetközi légikikötő Európa egyik legkorszerűbb repülőterének számított akkor, így maga a megnyitóünnepség is hasonlóan színvonalas volt. A rendkívül látványos program azonban már magában hordozta a közelgő újabb világégés hangulatát, a civil repülőtér megnyitóján ugyanis német, olasz és osztrák harci repülők mutatták meg, hogy mire képesek háborús körülmények között. Az eseményt most (elsősorban) a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum fotógyűjteményének képei segítségével mutatjuk be az olvasóinknak. További írásaink Városi harcmodor…

Tovább
Forrás 

Vár állott, most kőhalom – Skócia Virága

Dobrowiecki Péter , , 0 comment

A sportesemények előtt előszeretettel énekelt Flower of Scotland lassan 50 éve számít Skócia (egyik) nem hivatalos himnuszának. A skót királyság függetlenségét visszaállító, 1314-es bannockburni csatáról szóló, karrierjét eredetileg folk dalként kezdő ballada sok skót szívéhez közelebb áll, mint az Egyesült Királyság hivatalos himnusza, az ünnepi alkalmakkor énekelt God Save the Queen. További írásaink “Az átkos múlt maradványainak egy részét felszámoltuk” – Klasszikus nyomortelepek és elgettósodó belváros A szocialista rendszer alatt országszerte több millió lakás épült fel, volt olyan év, amikor az új lakások száma meghaladta a 100 000 darabot! Az…

Tovább
19. század Forrás 

A magánlevelezések tanulsága III. – Gazdasági helyzet a 19. század elején Kazinczy Ferenc szemszögéből nézve

György Sándor , , , 0 comment

Zsidai Réka Cikksorozatunk következő részében Kazinczy Ferenc magánlevelezésének tükrében a napóleoni háborúk és a viszontagságos időjárási körülmények idején jelentkező gazdasági helyzetet vesszük górcső alá Széphalmon (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) és Petneházán (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), amely képet ad az egész Magyar Királyság gazdasági viszonyáról is. Kazinczy Ferenc részt vett a Martinovics-féle összeesküvésben, ezért 2387 napot töltött fogságban. Szabadulását követően, 1806-ban Széphalomra költözött, s negyvenhét esztendős korában fogott gazdasága kiépítéséhez, valamint a családalapításhoz.i Azonban nem élhetett felhőtlen boldogságban, ugyanis szembe kellett néznie a fogságának ideje alatt felhalmozódott, családját ért anyagi terhekkel. További írásaink Az ember…

Tovább
20. század Forrás 

Villamoskatasztrófa Zugligetben

György Sándor , , , 0 comment

Ma már szinte minden európai nagyváros tömegközlekedésének fontos részét képezik a villamosok. Az új közlekedési eszköz megjelenésekor (cirka 150 éve) azonban rengetegen ellenezték, illetve féltek tőle. Pont úgy, ahogy anno a gőzmozdonyt, vagy a vastestű hajót – utóbbiról egyesek ki is jelentették, hogy olyan nem is létezik, mert a vas köztudottan nem marad meg a víz tetején. De ahogy a karaván, az idő is haladt, és a villamosok szépen lassan egyre nagyobb jelentőségre tettek szert. Budapest első vonala (a mai 4-6-os “csírája”) 1887-ben nyílt meg, és a századfordulóra több társaság…

Tovább
20. század Forrás Horthy-kor 

“Bokánk már nem titok többé” – a női ideál és testkép változása a húszas években

Rapali Vivien , , , 0 comment

„Kissé lefogytam… Nem sokat…Huszonhét kilót…Negyvenhárom vagyok, természetesen ruha nélkül, nem ruhával…Ne ijedj meg, azért eszem. Tegnapelőtt is ettem…Két citromot”[1] Jelen cikk az első világháború utáni időszakban kialakult női testképről és a korszak női ideáljáról szól. Merüljünk el a húszas évek léböjtkúrás, fűző nélküli, bubi frizurás, festett ajkú bugyraiban – amely szószerint sokkolta a közvéleményt, de leginkább a férfiakat. A nagy háború utáni modern idők – kicsit késve – az évtized közepére tagadhatatlanul megérkeztek Magyarországra is, hiszen a rúzsok, a rövid frizurák és a legújabb párisi trendek a magyar közép és…

Tovább
Forrás kora újkor 

Batthyány Lajos, az utolsó nemzeti nádor – könyvismertető

Napi Történelmi Forrás , , , 0 comment

Zsidai Réka „A Batthyány család története évszázadokon át összefonódott Magyarország és Körmend történetével. Az ország és városunk számos kiemelkedő személyisége származik e főúri famíliából. «Az egyetlen család mely nádort, miniszterelnököt, bíboros hercegprímást és szentet adott a hazának.»” – írja Bebes István, Körmend város polgármestere köszöntő szövegének első soraiban [1]. E rövid bevezető előrevetíti, hogy egy impozáns múlttal rendelkező történelmi család kultúra- és identitásformáló hatásáról nem feledkezhetünk meg. További írásaink Elfuserált blöff? – Viták a hatnapos háború eredetéről A háború, ami örökre megváltoztatta a Közel-Keletet. A háború, ami megteremtette a mai…

Tovább
20. század 20. század Forrás Forrásközlés Horthy-kor képes történelem 

Az elmaradt kivégzés; Matuska Szilveszter utolsó tárgyalása

Napi Történelmi Forrás 0 comment

Balogh-Ebner Márton – György Sándor Magányos őrült volt, vagy egy összeesküvés része? Vagy teljesen tudatosan döntött a robbantás mellett? Esetleg állami jóváhagyással cselekedett? Megannyi kérdés, amely még ma is foglalkoztatja a kutatókat és a közvéleményt Matuska Szilveszterrel és a biatorbágyi vasútrobbantással kapcsolatban. Az önmagában érdekes, hogy miként lesz egy első világháborús hősből és feltalálóból merénylő, ráadásul utóélete és halála is számos kérdőjelet vet fel. Miért kaphatott a második világháború idején összesen 17 nap büntetés-félbeszakítást? Tényleg Csantavéren tűnt el 1945-ben, vagy sikerült nyugatra menekülnie? Mai képes posztunkban az 1931. szeptember 12-ről…

Tovább
Forrás Ókor 

„Keltsetek ellenséges indulatot, hogy fellázadjanak az ő uruk ellen!”, avagy a hárem-összeesküvés

Zrufkó Réka , , , , , 0 comment

III. Ramszesz (i. e. 1182-1151) uralkodása alatt több problémával is szembesült. Egyrészt a líbiaiak nyugati irányból, majd pár évvel később a tengeri népek kelet felől több támadást is intéztek Egyiptom ellen. A király ugyan sikeresen visszaverte ezeket, de a közben egyre súlyosabb gazdasági és politikai válságban újabb gondok adódtak, ennek egyik következményeként például a Deir el-Medine-i sírmunkások sztrájkba kezdtek. Ebben a belpolitikai válsághelyzetben egy összeesküvés szerveződött III. Ramszesz ellen, amely a király háreméből indult ki. További írásaink Egy éles nyelvű magyar diplomata Barcza György 1927 és 1938 között látta el…

Tovább

Három Magyarországra küldött levél kálváriája

Napi Történelmi Forrás , , , , 0 comment

Hajabácsné Dobos Dóra A II. világháború alatt Basil Davidson, az SOE (Special Operations Executive – Különleges Műveletek Bizottsága/Igazgatósága) angol titkosszolgálati szerv magyar referense és a kérésére isztambuli munkát végző, az angol titkosszolgálatba beszervezett magyar Pálóczi-Horváth György három levelet írt és címzett meg azzal a céllal, hogy a három közéleti képviselő németellenes mozgalmat indítson Magyarországon. A levelek kézbesítése többé-kevésbé sikerült, azonban az események szerencsétlen alakulása végett a címzettek lebuktak, és bírósági tárgyalás indult meg. További írásaink Az újjászületett “dunai huszár” – a Temes monitor A közelmúltban cikkeztünk a monitor, mint hajótípus…

Tovább