Forrás Középkor 

A lemeztelenített legátus

Kanyó Ferenc , , 0 comment

Kun László országlásával már foglalkozott egy posztunk, mikor nővérének, Erzsébetnek a szökése került terítékre. Az uralkodó köztudottan meglehetősen ambivalens viszonyban volt az egyházzal, hol esküdözött, hogy megbékél vele, hol magasról tett az őt megintő pápai küldöttek szavaira. A mostani forrásunk egyik főszereplője szintén a király lesz, a másik pedig Fülöp, pápai legátus, aki azzal a céllal érkezett Magyarországra, hogy majd ő jobb belátásra bírja a királyt. Zsarolás, gyilkosság, megszegett cölibátus és egy megkövezés is szerepel a mai forrásunkban, főhősünk pedig nem távozott pozitív gondolatokkal Magyarországról. További írásaink Sortűz az acélvárosban…

Tovább
19. század Forrás 

Kontrázó papagáj és a kétszer is elszalasztott tigrisvadászat

György Sándor , , , , 0 comment

Horthy Miklós Kelet-Ázsiában és a Csendes-óceánon I. Nyilvánvaló okok miatt Horthy Miklós életének kormányzóként eltöltött időszakáról, és különösen annak utolsó éveiről rengeteg szakmunka és visszaemlékezés jelent meg, ahogy sokan feldolgozták első világháborús tevékenységét is, tengerésztiszti pályafutásának korábbi szakasza azonban kevéssé ismert. Pedig Gáspár Ferenchez, vagy a kannibálokkal is összecsapó társaihoz hasonlóan ő is bevitorlázta a fél világot, és rengeteg kalandban volt része. Ezekből válogatunk néhányat. További írásaink A kastély, mint az emlékezet tárgya – A második világháború utáni állami kastélykezelés A korábbi cikkemben, a kastélyok Magyarországi elhelyezkedéséről és eloszlásáról írtam,…

Tovább
Forrás Szocializmus 

A csehszlovákiai magyar katonai bevonulás emlékezete

Napi Történelmi Forrás , , , , , 0 comment

Tóth Eszter Zsófia – Murai András 1968. augusztus 21-én Magyarország a Varsói Szerződés tagjaként részt vett Csehszlovákia katonai megszállásában. Az események politikatörténete mára ismert, azonban kevésbé ismert, hogyan élték meg a sorkatonák azt, hogy részt kellett venniük a katonai akcióban. Balogh Zsolt 1989-es, e témában készült dokumentumfilmjét elevenítjük fel írásunkban. Balogh Zsolt 1968-ról szóló dokumentumfilmjét 1989-ben mutatták be. A dokumentumfilm három fő szálon fut: részleteket láthatunk az 1968-as táncdalfesztiválról – ennek kapcsán megszólal Szörényi Levente is -, megismerhetjük azoknak a magyar sorkatonáknak, katonaorvosoknak és tiszteknek a visszaemlékezéseit, akik 1968-ban bevonultak Csehszlovákiába…

Tovább
II. Világháború Kult 

„Schellenberg még csak 32 éves volt” – az Anthropoid-hadműveletről szóló legújabb film beharangozóiról

Miklós Dániel 0 comment

A furcsa cím egy személyes élményt takar. Még 2011-ben, az Anthropoid-hadműveletről írt BA-s szakdolgozatomhoz kerestem anyagokat, amikor egy ki tudja ki által, és milyen címmel írt könyv akadt a kezembe Reinhard Heydrichről. A mű nem feltétlen új információival, hanem tárgyiatlanságával és rossz fordításával okozott számos vidám percet számomra, és azon ismerőseimnek, akiknek felolvastam néhány furcsa részletet. Ehhez kapcsolódik a cím első része is: Reinhard Heydrich temetésével kapcsolatban a szerző teljesen fölöslegesen, kontextus nélkül megjegyezte, hogy Walter Schellenberg, Heydrich kvázi utóda csupán 32 éves volt, amikor a protektorhelyettes meghalt. Nos, az…

Tovább
Forrás Hidegháború 

A “sosemvolt megszállás”, avagy Zala a Felvidéken

György Sándor , , , 0 comment

Mielőtt bárki gyanakodni kezdene, szögezzük le, egyik nyugati megyénk sem költözött át északi szomszédunkhoz; a Zala fedőnevet az a “hadgyakorlat” kapta, amely során a Magyar Néphadsereg 8. gépesített hadosztálya, szovjetek, lengyelek és bolgárok mellett “internacionalista segítséget nyújtott” a prágai tavasz során “útját tévesztett” Csehszlovákiának. A beavatkozás ma is vitatott; lett volna lehetőség kimaradni belőle? El lehetett volna kerülni? Hogyan élték meg a felvidéki magyarok a “második visszacsatolást”? Ez csak néhány kérdés, ami felmerülhet a 68-as hadműveletekkel kapcsolatban. Mai írásunkban a “Zala hadgyakorlat” néhány magyar dokumentumába pillantunk bele. További írásaink A lemeztelenített legátus…

Tovább
Forrás Hidegháború 

A helyreigazított forradalom; 47 éve született meg az Aszad-rendszer

Krajcsír Lukács , , , 0 comment

Szerző: Krajcsír Lukács 1970. november 13-án teljesen „megszokott” események játszódtak le Szíriában: a hadsereg Damaszkusz utcáira vonult, megszállta a fontos tömegközlekedési csomópontokat és körbe vette a kormányzati épületeket. Egy újabb katonai puccs zajlott az országban, amelyet Háfez el-Aszad[1], a jelenlegi szíriai elnök édesapja, vezetett. Hatalmát kezdetben – külföldön és belföldön egyaránt – nem gondolták hosszú életűnek, hiszen az „államcsínyek hazájában” nem kellett sokat várni egy újabb államcsínyre.  Ám nem így történt: Háfez el-Aszad lett a modern Szíria történelmének leghosszabb ideig hivatalban lévő elnöke. További írásaink „…nem akarok úgy élni, hogy…

Tovább

Amikor a nemzetközi helyzet megint Vietnamban fokozódott…

Miklós Dániel , , , 0 comment

…Akkor Magyarországnak is állást kellett foglalnia, hogy kinek az oldalán áll. 1979 év elején Vietnamban ismét eldördültek a fegyverek. A huszadik század során már több háborút átélt országot ezúttal a nem is olyan régen még baráti Kínai Népköztársaság lepte meg, noha Pekingnek sem lehetett ismeretlen az a tény, hogy aki Vörös-folyó vagy a Mekong környékére küldi a katonáit, az gyakran vérző fejjel tér vissza a kiindulási helyére. Magyarország számára a korábbi, franciák és amerikaiak (no meg az ausztrálok) elleni harc tiszta ügy volt: a volt gyarmatok harcát az imperializmussal szemben…

Tovább
Forrás Hidegháború 

Bazi nagy görög mentőcsomag; Marshall harvardi beszédétől a korinthoszi csatornáig

Napi Történelmi Forrás , , , , 0 comment

Baranyi Tamás Péter 70 évvel ezelőtt indult útjára minden idők legnagyobb amerikai mentőcsomagja, a Marshall-terv. Görögország egy kicsit mindig a tönk szélén állt, de a világháború és a polgárháború után tényleg nem látszott a fény az alagút végén. 1947-ben Nagy-Britannia jelezte az USA-nak, hogy nem tudják tovább finanszírozni az országot. Amerika először a Truman-elv, majd a Marshall-terv keretében próbált meg életet lehelni a görög gazdaságba. Ennek sokan örültek, sokan pedig panaszkodtak – ez 2008 és 2015 után aligha meglepő. A harvardi beszéd 70. évfordulóján forrásokat közlünk a Marshall-terv egyik legfontosabb…

Tovább
19. század Forrás 

„A civilizációnak még sok kivánnivalója van Magyarországon” – Postakocsirablás Soroksáron

Tóth Bálint , , , , , , , 0 comment

„Simára akarok megborotválkozni. Sietek. Hajamat sem süttetni sem nyiratni nem akarom, hanem csak fésülje simán hátra. Az egyiptomi híreket nem hallottam, de nem is akarok róluk semmit sem tudni. Engem sem a politika, sem a soroksári postarablás, sem a legújabb párbajok nem érdekelnek.”[1] A Békés című lap híre szerint ezekkel a mondatokkal tért be egy úriember az egyik borbélyüzletbe 1886-ban, előre megkímélve magát a borbélyok felesleges fecsegésétől. Ekkor már közel négy év telt el azóta, hogy 1882. december 2-án este a Soroksárról Budapestre tartó postakocsit kirabolták, a kocsist és kísérőjét…

Tovább
Forrás 

Grágás – A középkori Izland első írásos törvénykönyve

Napi Történelmi Forrás , , , , 0 comment

Gyönki Viktória Izlandot 870 körül főként Norvégiából érkező telepesek népesítették be. A kis sziget független államként működött az 1260-as évekig, amikor az Alþingi (népgyűlés) határozta értelmében a norvég király, IV. (Öreg) Hákon fennhatósága alá került. Az első évszázadokban tehát az izlandiak maguk szervezték meg közigazgatásukat. Ennek kapcsán a törvénykezésről is szót kell ejteni, amelyről jelen írásunkban lesz szó. Izland korai történetéről több középkori forrás is fennmaradt. Ezek közül egyik a 12. században keletkezett Íslendingabók (Az izlandiak könyve), amelynek szerzője Ari Þorgilsson. Ari életéről keveset tudunk, de annyi biztos, hogy közeli kapcsolatban…

Tovább