Napi Történelmi Forrás – Nem mindennapi történelem

Ural-2, egy első generációs számítógép

2017-09-21 Bosák Balázs Neumann János, számítástechnika, technikatörténet, Ural-20 comment

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum állományában van a hazai számítástechnika történetének egy igen érdekes darabja, az Ural-2-es elektroncsöves számítógép. Ez a monstrum üzemképes állapotában több szobát is elfoglalt és átlagos működéséhez egy személyzeti gárdára és karbantartási eljárásra volt szükség. Cikkünkben az Ural-2-esen keresztül bemutatjuk a modern számítógépek első generációját és annak létrejöttét. További írásaink Zsiga bácsi és a szocialista nemzeti egység Az 1970-es évek elejétől, igaz korlátozottan, és a korabeli politikai sallangokat nem mellőzve, de lehetővé vált az 1945 előtti időszak hivatalos sze… “A közigazgatási garnitúra tényleg alkalmas a…

Tovább

Forrás Ókor

A Seuso-kincs

2017-09-202017-09-20 Zrufkó Réka Pannónia, régészet, Római Birodalom, Seuso-kincs0 comment

A méltán híres Seuso-kincs a késő római császárkor egyik legjelentősebb kincslelete. Korát, anyagát, illetve művészi megmunkáltságát figyelembe véve eszmei értéke felbecsülhetetlen. A kincset jelenleg 14 ezüsttárgy – valamint az elrejtésükre használt rézüst – alkotja, bár a már ismert és beazonosított darabokon kívül szinte biztos, hogy a készletnek további darabjai is léteznek. Egyes becslések szerint eredetileg több mint 200 darabból állhatott, ahogy ez más, hasonló korú kincsleleteknél előfordult. Többek között még öt ezüsttál, valamint számos aranyozott ezüstcsésze illetve ezüstkanál tartozhat hozzá. További írásaink Nyitott koporsók az ‘56-os utcán A szovjet hadseregnek…

Tovább

1918-1939 Forrás Horthy-kor

A Horthy-korszak legszegényebb emberei

2017-09-202017-09-20 Balogh-Ebner Márton Magyarország, ONCSA, szegénység, szociálpolitika0 comment

A Horthy-korszak megítélése a második világháborút követően rendkívül kedvezőtlen volt. A Kommunista Párt ideológusai, politikusai olyan sötét képet festettek le róla, amely akkor teljességgel ellehetetlenítette a korszak valós értékelését. A háborús vereség, az ország pusztulása mellett az 1920-as, 1930-as évek eredményei eltörpülni látszódtak. A hatalmas szociális feszültségek és létező problémák miatt a kommunista elit által is szeretettel használt “három millió koldus országa” kifejezés olyannyira elterjedt, hogy a mai napig elevenen él a köztudatban, megnehezítve a korszak értékelését. További írásaink „Schellenberg még csak 32 éves volt” – az Anthropoid-hadműveletről szóló legújabb film…

Tovább

Forrás kora-újkor

Francia menekültek a Bánságban

2017-09-192017-09-19 Napi Történelmi Forrás Bánság, betelepítés, franciák, Habsburgok, menekült, újkor0 comment

Magyarország a XVIII. században a lehetőségek földje volt, kissé olyan, mint a klasszikus Vadnyugat. És nem csupán a közbiztonságot lehet párhuzamba állítani, a hazánkba érkező telepesek és szerencselovagok etnikai összetétele is a lehető legtarkább képet mutatta. Általában szemeink előtt a Havasalföldről beáramló vlach népcsoportok, ill. a Törökországból menekülő rácok jelennek meg, talán még az Alföldre vándorló tótok és a nyugatról érkező különféle német népcsoportok is eszünkbe jutnak. Azt már jóval kevesebben tudják, hogy érkeztek nyugatról olaszok, spanyolok, katalánok sőt vallonok is. Ebben a bejegyzésben most egy olyan népcsoportról lesz szó,…

Tovább

Forrás Hidegháború

„Brüsszel valahol félúton van az Északi Sark felé” – költözködés NATO módra

2017-09-192017-09-19 Napi Történelmi Forrás Belgium, Franciaország, NATO, visszaemlékezés0 comment

Baranyi Tamás Péter Sokszor hallani odavetett félmondatokban, hogy 1966-ban Franciaország kilépett a NATO katonai parancsnoksága alól, és az atlanti szövetség főhadiszállásának is ajtót mutatott – a SHAPE így került Párizs környékéről Brüsszel környékére. Viszonylag kevés kép, dokumentum stb. forog azonban közkézen magáról a költözésről, pedig alaposabb vizsgálat után látszik, hogy milyen sok dimenziója és voltak a világ legdrágább költözésének. Olyasmik, mint sokunk saját költözésénél: pakolás, drága búcsúparty, új boltok keresése, vagy akár a vigyázatlanul elől hagyott értékek eltűnése. További írásaink A Seuso-kincs A méltán híres Seuso-kincs a késő római császárkor…

Tovább

Forrás Hidegháború II. Világháború

Üss és fuss; az amerikai M18 Hellcat

2017-09-182017-09-18 Bosák Balázs Amerikai Egyesült Államok, harckocsi, II. világháború, Jugoszlávia, páncélvadász0 comment

A Hellcat a második világháború talán egyik legkülönlegesebb páncélvadásza volt. A megtervezésénél legfontosabb szempontnak a mobilitást tartották, ezért az M18-as a háború leggyorsabb páncélvadásza lett. Mindez persze nem járt hátrányok nélkül. Tűzereje csak kielégítő, páncélvédettsége ugyanakkor egyenesen szörnyű volt. A Hellcat tervezését a következő elgondolás vezérelte: üss és fuss! További írásaink “Bombamerénylet transzban?” – Matuska Szilveszter a sajtóban és a városi legendákban Bár Matuska Szilveszterre emlékezhetnénk feltalálóként, vagy háborús hősként, neve – nem véletlenül – az 1931 őszi biatorbágyi sínrobbantással fonódot… Castro Rooseveltnek: Egy visszautasíthatatlan ajánlat, 1940. A mára a létező szocializmus…

Tovább

Forrás Szocializmus

Lassúzás- az 1980-as évek tánca

2017-09-172017-09-17 Napi Történelmi Forrás Magyarország, szórakozás, tánc0 comment

Tóth Eszter Zsófia „Tudom, ez ma már hihetetlenül hangzik, de a bús nyolcvanas években, a hanyatló és rohadó Kádár-rendszerben, amelyet egy kamasz számára a házilag fehérített répafarmerek, kazettás magnók és a Modern Talking szirupos zenéje oly szívszaggató módon jelképezett, mindig a lassúzás volt az est csúcspontja. Ez volt az az alkalom, amikor a nyakat átkulcsoló kéz, a vállra hajtott fej és a nyugodt, angyali kifejezés, amely ilyenkor kivétel nélkül mindenki, még a leggonoszabbak és legérzéketlenebbek arcát is elöntötte, többet mondott el az érzésekről és könnyebben talált utat a másik szívéhez,…

Tovább

1918-1939 Forrás II. Világháború képes történelem

“A Führer akaratából lényegi átalakulások lesznek a Birodalomi Fővárosban” – Berlin képekben, 1938

2017-09-172017-09-17 Balogh-Ebner Márton Berlin, építészet, fényképészet, Harmadik Birodalom1 Comment

Berlin a német egység megteremtése előtt is nagy városnak számított Európában, azonban igazi világvárossá való válása az első világháborút megelőző évtizedekre tehető. Az első világégés alatt a lakosság száma némileg visszaesett, de a két világháború közötti, közel húsz évben a főváros népessége megduplázódott. Németország az első világháborút követően rendkívül súlyos gazdasági és társadalmi válságokat élt át, így noha Berlinben ez nem szüntette meg teljesen a beruházásokat az építőiparban, s számos új épület nőtt ki a földből, de meghatározó városkép átalakulás nem következett be a népességrobbanással párhuzamosan. További írásaink “Isten veletek,…

Tovább

Forrás Szocializmus

Szentgyörgyi Dezső utolsó repülése – az MA-731-es járat katasztrófája

2017-09-162017-09-16 György Sándor Kádár-kor, MALÉV, repülés, repülő, sajtó0 comment

1971. augusztus 28-án Koppenhágánál, nem sokkal a leszállás előtt tengerbe csapódott a Malév Oslóból érkező Il-18-asa. A fedélzeten tartózkodók közül csak hárman élték túl a katasztrófát, a többiek – köztük a gép kapitánya, a legeredményesebb magyar vadászpilóta, Szentgyörgyi Dezső – vagy a becsapódáskor, vagy azt követően a roncsba szorulva életüket vesztették. A három évig elhúzódó vizsgálat megállapította, hogy mind a személyzettel, mind a géppel minden rendben volt, és bár az idő zivataros volt, annyira nem esett, hogy korlátozást kellett volna elrendelni. De akkor mégis mi okozhatta a tragédiát? További írásaink…

Tovább

Forrás I. Világháború

“Az ellenség előtt tanúsított bátor és vitéz magatartásáért”; Egy csendőr az 1916-os lucki áttörésnél

2017-09-162017-09-16 Tóth Bálint csendőr, I. világháború, kitüntetés, Magyar Királyi Honvédség, visszaemlékezés0 comment

A Budapesti Közlöny 1917. május 9-i számában a címhez hasonló mondat – „Az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásuk elismeréséül” – alatt felsorolt kitüntettek között dédnagyapám, Z. Tóth Károly neve is szerepelt, aki tábori csendőrként szolgált az első világháborúban. Szolgálatáért idézve az újság sorait: „Ő császári és apostoli királyi Felsége által erre felhatalmazott parancsnoksága által” az ezüst vitézségi érem II. osztályát adományozták neki, amit ma is őriz a család. Amióta ezt elolvastam az a kérdés foglalkoztatott, hogy milyen cselekmény van e kifejezés mögött, mi lehetett az a “vitéz magatartás”? Ebben az…

Tovább